Az Önkormányzat alakuló ülése után számos gyalázkodó és támogató levelet, bejegyzést kaptam. Lássuk hát a tényeket.

Kerületünk 7 szervezete ez év július 24-én „Választási együttműködési megállapodás”-t kötött, abból a célból, hogy 2019. évi önkormányzati választás során a választópolgárok bizalmát elnyerjék Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületében. A megállapodás azért jött létre, hogy biztosítani tudja a kerület nyugodt, kiszámítható és stabil fejlődését, a település szolgálatát, hatékony és eredményes működtetését. Az együttműködés alapelveit felek „Értéknyilatkozat”-ban rögzítették, amelyet nyilvánosságra hoztak.

A választók akarata szerint Karsay Ferenc polgármester maradt, a képviselő-testületben 10-6 arányú ellenzéki többség jött létre. Ezt követően a polgármester az MSZP két képviselőjével megállapodott támogatásuk elnyerésére, ezáltal az ellenzéki döntési többség megszűnt. A várható szavazati arány (8-8) döntetlenre módosult. Ez azzal a veszéllyel járt, hogy az önkormányzat nem tudja a feladatait ellátni. Ezt a veszélyt kellett az új önkormányzat alakuló ülésén elhárítani.

Nem várható el a polgármestertől, hogy közvetlen munkatársait – különösen az alpolgármestereket – politikai ellenfelei közül válassza. Más a helyzet a bizottságokkal, amelyeknek a döntés előkészítés, azok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, valamint – átruházott hatáskörben – egyéb feladataik lehetnek.

A választási összefogás tagjai javaslatot tettek ellenzéki alpolgármesterekre (mindig ugyanarra a kettőre), amit a polgármester jogkörével élve nem terjesztett elő, viszont a bizottsági elnökök, alelnökök és tagok vonatkozásában az ellenzéki javaslatokat nagyrészt figyelembe vette.

A polgármester előterjesztésével ajánlatot tett: ha az ellenzék elfogadja alpolgármestereit, ő és csapata elfogadja a nagyrészt ellenzék javasolta bizottsági felállást.

Sajnos ellenzéki képviselőtársaim nem a leszavazást, hanem ennél rosszabbat választottak, a szavazógépek kikapcsolásával kivonták magukat az önkormányzat munkájából, ha úgy tetszik, passzivitásba vonultak.

Az Értéknyilatkozat 2. pontja szerint, „nincs olyan politikai helyzet vagy homályos háttéralku, amely igazolná egy képviselő passzivitását, feladatainak elmulasztását és az őt megválasztók érdekképviseletének feladását.”

Az Értéknyilatkozat 3. pontja szerint: „Csak akkor születhetnek jó döntések, ha azokat demokratikus vita előzi meg.” Az alakuló testületi ülés előtt többször felszólítottak, hogy kapcsoljuk ki a szavazógépet – minden vita és elemzés lefolytatása nélkül – így nem jó, hanem felelőtlen döntés született, amelyet nem fogadhattam el.

Én nem kötöttem háttéralkut, ugyanazt a tisztséget szavazta meg a képviselő-testület, amire az összefogás javasolt.

Fenti tények ismeretében el lehet dönteni, hogy ki szegte meg az ellenzéki megállapodást.

Ezek után kíváncsi vagyok, hogy a kormánypárti és szavazataimmal megszerzett megbízatásaikat (és az ezzel járó illetményt) ellenzéki képviselőtársaim elfogadják-e. Ha igen, nem kell megköszönniük, csak a kötelességemet teljesítettem.

Jurás László