Kétnapos, június 4-én is zajló Rózsafesztivál nyílt a főváros legnagyobb rózsakertjében a Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál keretében.
Budapest 2 és fél hektáros rózsakertjébe invitálják a látogatókat. A gyűjtemény fő értékét a 60-70 éve nemesített fajták nagy száma adja. Az ilyen rózsák csak kevés helyen láthatóak a világban. A rózsakert számtalan kultúrtörténeti különlegességet is bemutat, olyanokat, mint az ókeresztény abesszin szent rózsa, a középkori csemege és patikárius rózsa, az illóolajat adó iráni és bolgár damaszkuszi rózsa, a zöld rózsa, a moharózsák, a legkorábbi kínai tearózsák, vagy Európa legősibb sárga rózsái. Jelentős a magyar vonatkozású rózsák gyűjteménye is. Jelenleg a kert 205 magyar fajtát mutat be.
Az ünnepélyes megnyitót a Herman Ottó Intézetben tartották. Dr. Fekete Albert, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetése tisztában van azzal az értékkel, amit a rózsakert képvisel mind történelmi, mind kultúrtörténeti és kerttörténeti szempontból.
Mint az intézetvezető mondta, ha nincs is jogilag védett státusz alatt ez a rózsakert, előbb-utóbb elérkezik az a pillanat, hogy megkapja ezt a státuszt. Másrészt fontos kihangsúlyozni, hogy biológiai, genetikai szempontból ez egy olyan rózsagyűjtemény, amely egyedi Magyarországon mindenképp, de Európának ebben a részében is, hiszen több mint 1000 különböző rózsafajta található meg benne. Többek között az ezerkilencszázhatvanas-hetvenes évekből valóak, amelyek már sehol máshol nem lelhetők fel. Ezt a genetikai örökséget is gondozni szeretnék, és továbbadni az utókornak. Harmadrészt azzal is tisztában vannak, hogy ez a zöld felület a kerületi lakosok számára is fontos. Nagyon sokan itt nőttek fel, itt nevelkedtek, visszajárnak, és célkitűzésük, hogy a kerülettel és a használókkal közösen konstruktívan, a lehetőségekhez mérten egy hosszútávú védelmi és fejlesztési stratégiát dolgozzanak ki, és léptessük, vagy “ültessük életbe”, ami hozzásegít ahhoz, hogy a rózsakert visszanyerje azt a régi fényét, amelyet néhány évvel ezelőtt még mutatott. Összességében tehát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezetése a lehetőségeit figyelembe véve hosszútávon tervez a rózsakerttel, gyümölcsöző együttműködést a polgármesteri hivatallal, illetőleg minden egyes kerületi lakossal, akinek az ötleteit, közreműködését nagy szeretettel fogadja.
Dankóné Hegedűs Jolán, Budafok-Tétény alpolgármestere kijelentette: “Nagyon elhivatottak vagyunk az iránt, hogy gyönyörű környezet vegyen bennünket körül. Mindent megteszünk annak érdekében hogy az itt élő emberek érezzék ennek a hatását, átérezzék a környezettudatos létet.” Hozzátette, hogy a XXII. kerület gyümölcsöző és hosszútávú kapcsolatot tervez a kerületben működő Hermann Ottó Intézettel, és remélte, hogy még sok-sok éven keresztül lehet élvezni a rózsakert szépségét, áldásait.
Dr. Geösel András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének igazgatója elmondta, hogy gyakorlati bemutatót tartanak a kollégáival a rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy a rózsakert egyrészt a tudományos munka helyszíne, másrészt annak a leképezése a gyakorlati életbe, hiszen ezen a területen kutató intézetek működnek, több tucatnyi kutató kollégájuk dolgozik itt. “Mi, kertészek azt gondoljuk, hogy nem csak az íróasztal mögött kell tudni kertésznek lenni és kertészkedni, hanem igenis ki kell tudni menni a kertbe. A kert az a hely, ahova egyrészt pihenni, másrészt dolgozni megyünk. Ez a rózsakert tud lenni az a hely, ami nemcsak a kerületnek, de akár az egész fővárosnak méltó és üde színfoltja tud lenni ehhez.” Hangsúlyozta, hogy a Kertészettudományi Intézet továbbra is minden szakmai segítséget kész megadni a Budatétényi Rózsakert létezéséhez.
András Károly, a több ezer tagot számláló Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy próbálják továbbadni az igazi gyakorlati tudást. Emlékeztetett a régi, színpompás rózsakertre, és azt szeretné, ha minél többen lássák a mait is. Említést tett arról, hogy a budapesti kertbarátok minden évben “A kertbarátok legszebb kertje” címmel versenyt hirdet. Így minden évben van szerencséje a XXII. kerületben a kerteket megtekinteni, és azt tapasztalja, hogy igen nagy fejlődésen mennek keresztül a családi házas kertek. Dicsérte az önkormányzatot, amely tevékenységével, a parkok, a zöld területek fejlesztésével segíti az ő munkájukat is.
Bozzay Péter, a Herman Ottó Intézet ügyvezetője bemutatkozásképpen elmondta, hogy az Agrárminisztérium háttérintézményeként dolgoznak. Az Agrárminisztérium száz százalékos tulajdonában működő nonprofit Kft.-ként tevékenységük központjában a környezetvédelem, a természetvédelem, illetve a vidékfejlesztés áll. Társaságuk végzi a környezetkímélő termékek és szolgáltatások megkülönböztető megfelelőség-tanúsító rendszereinek működtetését. Feladatuk a magyar Környezetbarát Termék védjegy és az Európai Unió ökocímkéjének pályáztatása és odaítélése a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok alapján.
A vidékfejlesztéshez kapcsolódóan társaságuk kiemelt feladata az agrárágazathoz tartozó képzések értékteremtő munkájának, és az agrárszakképzésben oktatók továbbképzésének segítése, illetve a tételkészítéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Kiemelendő még a háromszázegynéhány szaklap, de számos pályázat lebonyolításával is foglalkoznak. A Rózsafesztiválhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás mellett aktív résztvevőként is jelen vannak a rendezvényen. Közvetlenül az épület bejárata mellett található a vadonleső standjuk, ahol megismerhetik a vadkamerák által rögzített felvételeket. Reményei szerint hagyományt teremt ez a fesztivál.
