Hamarné Farkas Dóra, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoport tudományos segédmunkatársának cikkét közöljük a zöldtetőkről.
Mik is azok a zöldtetők? Röviden: növényekkel borított tetők. Hosszabban: az emberiség fenntartható fejlődésében igen nagy kulcsszereplőként jelen lévő zöldfelületek, mind a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket tekintve. Zöldtetőnek azokat a felületeket tekintjük, amik legalább 60%-ban növényzettel
vannak borítva, és ami alatt a felszíntől számítva legfeljebb 1,5 méterre födém található. Már az ókor óta alkalmazzák a zöldtetőket, a technológia együtt fejlődött az emberiséggel. Elég csak Szemiramisz királyné függőkertjére gondolni, ami része az ókori világ hét csodájának. Ez egy hét kőlapból épült, teraszos elrendezésű épület, ahol 3 méter vastag földet alkalmaztak ültetőközegnek. Már ennél a mesterséges kertnél is megjelentek a korabeli vízszigetelési megoldások, nád, égetett tégla, valamint ólmozott gipszréteg
formájában. A régi írások szerint erre azért is volt szükség, mert a beültetett fákat, bokrokat a folyóból öntözték.
A középkori mediterrán országokban balkon- és teraszkerteket létesítettek ilyen céllal, mozgatható edényekbe, mai elnevezéssel kaspókba tettek növényeket a tetőre kertkialakítás céljából. Az 1600-as években a reneszánsz hozta el újra a zöldtetők kultuszát, ami először az uralkodók, a nemesek kiváltsága volt. Ahogy bővült a korabeli emberek növényismerete, valamint egyre elterjedtebbé váltak a tapasztalatok, szélesebb körökben is lehetővé vált a tetőkertek létesítése.
Az 1800-as évek végén a Párizsi világkiállításon Carl Rabitz bemutatta a saját, betontetős házára létesített zöldtetőjének makettjét, ami újra fellendítette a tetőkertek népszerűségét. Ezt követően egész bérházak épültek beültetett teraszokkal, Chicagóban pedig Frank Lloyd Wright által tervezett, zöldtetővel rendelkező vendéglő nyílt. Wright egyike volt a 20. század első felének legkiemelkedőbb építészeinek, munkája a szerves építészet nevet kapta, a környezettel való harmonikus építészeti törekvései miatt.
Az 1960-as évekre jelentősen fejlődött az építészeti technológia, az építőanyagok felhasználása gazdaságosabbá vált, így népszerűsége és alkalmazása töretlen maradt. Mára már a zöldtetőket még több helyen alkalmazzák, tompítva az urbanizáció, vagyis az elvárosiasodás káros hatásait. A természettől való eltávolodás észrevétlenül is megviseli az embereket, ahogy a zöldet, a természetet az egyre növekvő betondzsungelre váltjuk. A külső szemlélők számára ezek a zöldfelületek természetszerű környezetet képeznek, ami nyugtató hatással bír, javítja a mentális egészségünket. A zöldtetők gyors fejlődését Németországban törvények is segítették, rendeletekkel szabályozták a létesítésüket, így 2002-re minden 10. lapos tetős házra növényzetet telepítettek.
Hazánkban főként a 90-es évek elején kezdtek el először a zöldtetők létesítésével foglalkozni, ami Prekuta János nevéhez fűződik. Azóta számos céget alapítottak, amik kifejezetten a zöldtetők létesítésével foglalkoznak. 1998-ban alakult meg a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSZ), aminek alapítói az akkori Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Országos Szövetségéből váltak ki, felismerve a szükségét az egyre inkább teret nyerő zöldtető-építéshez kapcsolódó szakmai normák megteremtésének. A tetőkertek tervezése és kivitelezése során ugyanis sok szakmának az együttműködése szükséges ahhoz, hogy a végeredmény egy esztétikailag és technikailag is megfelelő zöldfelület legyen.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budatétényi telephelyén a Tájépítészeti, Településtervezési és DísznövénytermesztésiIntézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának kutatási irányvonalai közé tartozik a tetőkertek kertészeti szempontból történő vizsgálata. Hiszen a technológiai újítások elengedhetetlenek a folyamatosan változó környezetünkben, és szükségesek a nagyobb volumenű alkalmazhatóságuk szélesebb körben való elterjedésük érdekében. Az egyetem szervezésében már megrendezésre került egy bemutató előadás is, ahol a hallgatóság megismerkedhetett a zöldtető típusaival, tulajdonságaikkal, növényalkalmazásukkal.
A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM ÚNKP-22-I-MATE/8 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.