Folytatjuk Lám Vilmos családtörténetének 2. részét, amelyben elérkezett a családalapításhoz. Az ősökhöz is visszautazunk, hiszen Lám Sándor nevéhez fűződik a pemetefű gyógycukorka, amiről most sok mindent megtudhatunk.
Amikor feleségül vettem a Budafokon született Galuska Máriát /1975 nyarán/, nem volt kétséges, hogy itt akarunk élni, családot alapítani. A szülői ház mellé felépítettük a saját házunkat. Egy lányunk, Alexandra és egy fiunk, Bence született. Feleségem először a Péter Pál utcában, majd a Kálvária közelébe eső Zoltán utcában nevelkedett. Mindketten a Budai Nagy Antal Gimnáziumba jártunk, ott ismertük meg egymást és szerettünk egymásba. Mari az általános iskolát is Budafokon, az akkori nevén István téri Általános Iskola zenetagozatán végezte. Az általános iskolából és a középiskolából származó barátaink szintén a kerületben laktak és laknak jelenleg is. Családjaink annyira összefonódtak, hogy egymás gyerekeinek keresztszülei, gyerekeink pedig egymás barátai lettek. Az én barátaim is a „Budaiból” kerültek ki. Az egyik barátom édesapja az a Joó Ernő, aki az első részletes könyvet szerkesztette kerületünkről Tétény- Promontor címen.
Ennek a könyvnek az én nagybátyám, a történész, levéltáros Bélay Vilmos volt a főlektora. Ő annak ellenére, hogy a nagyszüleim Városligeti lakásában élte életét, a hétvégeket Buda-tétényben, édesanyámnál, majd később nálunk töltötte.
Apai ükapám, Lám Jakab vízépítő mérnök volt Ungváron, részt vett a Tisza szabályozásában, itt került kapcsolatba Széchenyi Istvánnal. Dédapám, Lám Sándor és nagyapám, Lám Elemér is Ungváron éltek.
Dédapám szabadidejében irodalommal és festészettel foglalkozott. Ma is őrzöm azt a festményt, amit dédnagymamámról készített.
Elemér felesége, apai nagymamám Csebi Pogány Auróra.
Nagypapám forgalmazta a Kárpáti melltheát, ami feltehetően a pemetefű cukorka alapanyagait is adta.
Trianon után elcsatolták Ungvárt, ekkor mindent eladott, és Magyarországra költöztek. Megvette az Opera Patikát 1931-ben, amihez tartozott egy lakás is.
A patikát Török Sándor alapította 1887-ben az Andrássy út 26-ban, Elemér halála után gyermekei örökölték, és fia, Lám Sándor /1908-1967/ vezette. A berendezése is nagyon igényes és különleges, a bútorok eklektikus
reneszánsz stílusban készültek, a tégelyek pedig eredeti meisseni porcelánból.
A galériát Elemér csináltatta koloniál stílusban. A bútorokat és a berendezést 1967-ben védetté nyilvánították.
Amikor eladásra kínálták a patikát, a civilek védelmükbe vették, Ráday Mihály Múlt-kor című műsorában azt mondta, az Opera Patika azért is különleges, mert itt találták fel a pemetefű gyógycukorkát. „Nem hiszem azonban, hogy minden értéket múzeumba kell szállítanunk. A patika bútorzatát eredeti helyén kellene megőrizni.” Különböző szerek, krémek készítése a patikus feladata volt, természetesen a gyógycukorkáké is. A pemetefű gyógycukor, amit az Opera Patikában készítettek, sokak kedvence volt, Franciaországba is szállí-tottak francia-magyar feliratú dobozokban.
Az orvosi pemetefüvet /marrubium vulgare/ cserző és keserű anyag tartalma miatt már 2000 éve alkalmazták köhögés ellen, légutak tisztítására, nyákoldóként és emésztési problémákra. A cukorka 1,5 cm átmérőjű, korong formájú, eredetileg barna színű, pemetefűre emlékeztető ízű, töltetlen.
Összetétele: orvosi pemetefű, kamilla, lándzsás útifű, kőhárs, szagosmüge. A cukorka ma is kedvelt termék. Közvetlenül a háború után ügygondnokot neveztek ki a patika élére, aki meg akarta szerezni a tulajdonjogot, ezért édesapámat feljelentette koholt vádak alapján, aki hónapokra börtönbe került. Az ügy tisztázása után
felmentették, szabadulását követően is rendőri felügyelet alatt állt.
Hévízgyörkön kapott állást szolgálati lakással. Jelenleg négy unokánk élvezi a kert adta lehetősségeket. Egyik közülük a fiam másodikos kislánya, ők laknak mellettünk, édesanyám volt házában.
Nyugdíjazásom óta a nap nagy részét a kertben töltöm, amely folyamatos munkát ad, amit nagy élvezettel végzek. Már csak az őseim miatt sem költöztem volna innen el soha . Mivel testvéreim már nem élnek, hozzám kerültek a felmenőimről a fényképek és az iratok, amelyeket a jövőben fogok feldolgozni.
Ükszüleimnek köszönhetem, hogy immár hat generáció élvezheti ezt a helyet. Lányunk, Oroszné-Lám Alexandra rendezvényszervezőként dolgozott, három gyermeke születésétől fogva meséket ír, és időnként mesés-bábos foglalkozásokat tart. Megjelent mesekönyve: Tóparti tündérmese címmel. Írói oldalán folyama-tosan közli a meséit.
