A Magdolna Udvarban ünnepelték az ARTÉR Művészeti Egyesület tagjai és támogatói a szervezet 20 éves jubileumi évfordulójára készült művészeti album bemutatóját a 48. Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál keretében.
A napsütéses délutánon a Magdolna Udvar nyitott átriumában Filotás Viktória, az Artér Művészeti Egyesület elnöke köszöntötte a megjelent tagokat, művészeket és vendégeket.
Elmondta, hogy ez az alkalom különösen fontos a 20 éves egyesületük életében, és nagy öröm számukra, hogy bemutathatják az elmúlt 3 évben megvalósult kiállításaik katalógusát, mely történetük, fejlődésük és közösségük lenyomata is egyben.
Ezt követően Szepesfalvy Anna alpolgármester – aki az album előszavát is írta – köszöntő beszédében a művészet mindennapi életünkben betöltött szerepéről beszélt, arról, hogy szerinte minden művészember feladata, hogy „alkotásaikon keresztül többet mutassanak nekünk, mint amit látni tudunk”.
Méltatta az egyesületet, mely 20 éve dolgozik azon, hogy ez megvalósuljon. Ráadásul a budafok-tétényiek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nem csak a különböző köztéri alkotások, szobrok, falfestmények, kiállítások nézőiként kapcsolódhattak a műalkotásokhoz, de az egyesület workshopjain, rajzpályázatain maguk is részesei lehettek az alkotás folyamatának. Így megtapasztalhatták, hogy az „alkotás nem csak a kiváltságosoké: nem csak a hivatásos művészek, a született tehetségek, hanem bármelyikünk örömét lelheti benne”.
Kiemelte, hogy a kerület vezetésének fontos feladata az is, hogy lehetőséget biztosítsanak a feltöltődésre, hogy hozzáférhetővé tegyék a művészetet. Örömének adott hangot, és köszönetét fejezte ki, hogy ebben partnerre találtak az Artér Egyesületben.
Szepesfalvy Anna köszöntője után Filotás Viktória felkérésére Feledy Balázs művészeti író osztotta meg gondolatait a katalógusról.
Elmondta, hogy hosszú évtizedek óta nagyon erős kapcsolatok fűzik Budafokhoz. Fontosnak tartja az egyesület szerepét abból a szempontból, ami az elmúlt 30-40 évben az országban a művészeti életben történt. Ehhez kapcsolódva egy érdekes történelmi áttekintést adott arról, hogy a rendszerváltás előtt, ahogy az élet többi területén, úgy a művészeti életben sem volt helye az önálló kezdeményezéseknek. A szakmai egyesületeket csak 1990 után lehetett már szabadon létrehozni, mert akkorra teremtődtek meg ennek a jogi feltételei.
Meglátása szerint a művészeti egyesületek szerveződése területi, szakmai elvek vagy korosztályi szempontok alapján indult.
Az Artér létrejötte egyértelműen területi jellegű, hiszen tagjai Budafok-Tétényhez kötődnek.
Hozzátette, hogy szerinte épp a területi alapú szerveződésnél a legnehezebb a tagság feltételeit kialakítani, hiszen amellett, hogy fontos, hogy valaki az adott lokációban éljen, ott legyenek a gyökerei, de az még önmagában nem feltétlenül biztosítja a művészi kvalitást is.
Megjegyezte, hogy kevés ilyen területhez kötött művészeti közösséget ismer, Budapesten is csak néhány kerületet tudna említeni, mivel ennek feltétele a lokálpatriotizmus, ami a belvárosi kerületekben például nem igazán jellemző (ott csak egy 5. kerületi példát tudna mondani).
Az a tapasztalata, hogy a szűkebb környezet egy összekötő erő, az, hogy ahol élünk, meghatározó, és ezért fontos ez a szempont az Artér Egyesület életében is.
Az egyesületi jogi keretek azért lényegesek, mert azok teremtik meg akár a pályázati lehetőségeket, azok mentén ki lehet alakítani az önálló szemléletet, amik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy ilyen közösség eredményes legyen. A katalógus létrejötte pedig ennek az igazolása.
Kiemelte, hogy számára az Artér, mivel azt 20 évvel ezelőtt a kerülethez kötődő fiatalabb generáció alapította, a frissességet jelenti, ez máig érzékelhető.
A kiadvány külső és belső értékeit egyaránt dicsérte. Látható, hogy az album megjelenésére, szerkesztésére, olvashatóságára, elrendezésére nagy figyelmet és hangsúlyt fektettek, és ehhez gratulált Filotás Viktóriának, Kaszás Rékának, Palik Eszternek és Beregi Edinának.
Hangsúlyozta, hogy már az önmagában nagy érték, és manapság igazán ritka (5-6 éve erre nem is látott példát), hogy egyáltalán elkészült egy nyomtatott katalógus. Más egyesületek is pályáznak, de általában nem sikerül megvalósítaniuk, így marad az interneten keresztüli informálódás, ami nem mindenkinek kenyere. Ehhez képest igen lényeges különbség, hogy ezt az albumot kézbe lehet venni.
Méltatta a kiadvány tartalmát is, amellett, hogy utal az elmúlt 20 évre, alapvetően az immár három éve működő Magdolna Udvar művészeti galériájában megvalósult kiállításokat mutatja be.
A tagság összetételével kapcsolatban kiemelte, hogy feltűnt neki, hogy a kicsit több mint 30 fő között kivételesen erős a fotográfusok jelenléte, illetve jelentősebb a tárgyalkotók (iparművész, keramikus, szobrász, designer) képviselete a festőművészekhez képest – más egyesületeknél inkább ők alkotják a többséget.
Rendkívül fontosnak ítélte, hogy nagyrészt csoportos kiállításokat rendeztek, így azok biztosították a sokszínűséget.
Az egyéni kiállítások a katalógus második részében kaptak helyet, illetve volt olyan rendezvény is, amelyik nem kapcsolódott szorosan az Artérhez, de Budafok képzőművészeti életéhez igen. Épp emiatt is komplex ez az összeállítás, hiszen felöleli a Magdolna Udvarban az elmúlt 3 évben rendezett 24 kiállítás anyagát.
Beszédének lezárásaként elmondta, hogy látva az Artérben lévő kísérletező kedvet, ma is úgy ítéli meg, hogy ez egy friss, progresszív egyesület és teljesen egyedi színfolt az ország képzőművészeti palettáján.
Feledy Balázs beszédét követően Filotás Viktória elmondta, hogy az album első tiszteletpéldányait a jelenlévő tagoknak és támogatóiknak adják át, de természetesen azoknak is eljuttatják, akik a kiadvány bemutatójára nem tudtak eljönni. Külön köszönetet mondott azon támogatóiknak és tagjaiknak, akik az egyesület munkáját és a katalógus létrejöttét segítették.
A kiadvány bemutatója után a jelenlévőkről Haid Attila fotóművész, az egyesület tagja egy régi, hagyományos fényképezőgéppel több csoportképet is készített, és ígéretet tett arra, hogy azokat analóg technológiával fogja előhívni.
