Az augusztus 28-i, szerda esti megnyitóval kezdetét veszi a 2024-es párizsi paralimpia, amelyen 39 magyar sportoló indul, köztük egy kerületi díjlovas, Fonyódi Ildikó.
A paradíjlovas szakágban egyedüli magyarként vehet részt a párizsi paralimpián Fonyódi Ildikó. A 2019-ig gyönyörű eredményeket felmutató díjlovas betegségéből felgyógyulva paradíjlovasként indul el az ötkarikás játékokon a „Grade” 5-ös kategóriában – írja a budafokteteny.hu.
Nyilatkozataiban rendszeresen emlegeti a magyar paralimpiai mozgalom aranykorát Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke, a fejlődés ugyanis látható, számokban mérhető az elmúlt években. Az ezredforduló óta egy-két aranyérmet szereztünk a játékokon: 2012-ben Londonban kettőt, de 2004-ben Athénban, 2008-ban Pekingben és 2016-ban Rióban is egyet-egyet, miközben a kiutazó csapat létszáma hasonló volt a mostanihoz. Ehhez képest három évvel ezelőtt, Tokióban ugrásszerű növekedés következett be, hét aranyéremmel zártuk a versenyt – írja a nemzetisport.hu.
„Számítottam rá, hogy jól fogunk szerepelni, de az még engem is meglepett, hogy ennyire – mondta a Nemzeti Sportnak Szabó László. – Nemcsak az aranyak száma volt kiugró, hanem hogy hét sportoló szerezte öt sportágban, ami mutatja, hogy szélesebb lett a paletta, ráadásul volt még kilenc másik érmünk is, öt ezüst és négy bronz, így nyugodtam mondhatom, hogy a magyar paralimpiai csapat Tokióban nemcsak a várakozáson, de erőn felül is teljesített.”
Az elmúlt években a feltételek itthon alaposan megváltoztak, a közeg profibb lett, a sportági szövetségek nemcsak egyre komolyabban veszik a parasportot, de fontos szakmai és pénzügyi szerepük és felelősségük van már a sportolók jó teljesítményének elérésében. A bizottság és a szakszövetségek közti együttműködés megvan, a szövetségi kapitányok kinevezésében például rendszeresen egyeztetnek, néhány sportágat az MPB saját maga üzemeltet, de ezeket is fokozatosan átadják a sportági szövetségeknek. Ez egyébként nemzetközi trend, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak van olyan irányelve, hogy 2030-ig az összes paralimpiai sportágban kerüljön át az irányítás az adott sportág nemzetközi szövetségéhez.
„A tokiói magyar sikernek több összetevője van, konkrétan három dolog ért össze – fogalmazott Szabó László. – Először is a magyar parasportban paradigmaváltás történt, beért egy folyamat, kialakult és kiteljesedett egy speciális edzői módszertan, olyan edzők kerültek a rendszerbe, akik már kifejezetten a parasportra specializálódtak, például Beliczay Sándor, Szabó Álmos, Szalma László, Pruzsina István, Jancsik Árpád, Feczer Viktor vagy Kovács Iván, akik megértették, hogy a parasportnak speciális edzői tudásra van szüksége. Korábban olyan edzők foglalkoztak a parasportolókkal, akik egyébként az ép sportolók edzőiként dolgoztak.”
Az elnök szerint a 2017. januári köztestületté válással megnőtt az MPB sportirányításon belüli szerepe, és az ehhez garantált jogi és pénzügyi források minden korábbinál biztosabb pozícióba juttatták a bizottságot. Ugyanis az MPB közjogilag egy szinttel a szövetségek és a sportegyesületek fölé került, ugyanúgy, mint a Magyar Olimpiai Bizottság, ez a kiemelt szerep biztosabb hátteret adott és ad a mai napig a magyar paralimpiai mozgalomnak.