Balázs Andrea színésznő groteszk és felkavaró előadással érkezik Budafokra. A Karinthy Színház produkciójában a nézők nem csak szemlélők: ők lesznek a tanítványok, akik Margarída asszony, az új tanárnő óráján vesznek részt.
Milyen érzés egy ennyire összetett, szinte szélsőséges karakter bőrébe bújni?
Nem áll távol tőlem ez a színészi világ, mert játszom például Stephen King Tortúráját is. Azzal is voltam Budafokon, a Klauzál Házban. Minden szerep nehéz. Belebújni Margarída bőrébe: kihívás, de nagyon élvezetes.
Mire számíthat a néző?
Egy élettanórára. A nézők az osztályom. Nem klasszikus színházi értelemben zajlik az előadás, hanem nagyon is interaktívan. Sokat lehet nevetni, de van, hogy elég kemény a hangnem. Nem szofisztikált. Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott. Margarída mindenféle pedagógustípust megjelenít: a kedvestől a ridegig.
Van ennek a darabnak aktualitása?
Mindenképp. Hogy az élet rövid. Hogy ne kínlódjunk annyit, ne vesztegessük az időt a haragunkra, a sérelmeinkre. Margarída ezt próbálja belevésni a nézők fejébe: hogy élni kell. Most. Mert véges.
Hogyan találkoztál először a darabbal?
Már kamaszként ismertem, diákszínjátszós koromban is foglalkoztam vele. 2018-19-ben játszottam először a Karinthy Színházban, akkor két tanórás verzióban, Böhm György rendezésében. Amikor lement 25 előadás, kértem, hogy állítsuk le, szép emlékként akartam eltenni. De annyian kérték, hogy újra játsszam. Most újraéledt, stúdiószínpadon, egy részben. Sokkal közelebb van így a néző, és ez nekem is sokkal többet ad.
Van kedvenc részed?
Sok van. Nagyon szeretem például azt, amikor az evolúcióról beszél. Szerinte az nem létezik.
Volt olyan nézői reakció, ami különösen megmaradt benned?
Volt, hogy valaki elsírta magát a végén. Sok iskolai élményt hoz fel a darab, a feszültséget, amikor nem tudsz válaszolni egy kérdésre. Előfordult az is, hogy megszólalt egy telefon, odamentem, „kisfiam, ez micsoda, elteszed, vagy elkobzom?” – ez mind improvizáció. Rengeteg történet történt már, nagyon élő előadás.
A monodráma különösen nehéz. Mit jelent ez a felkészülés szempontjából?
Itt minden az én agyamra van bízva. Nincs kapaszkodó, nincs partner. Nekem kell a közönséget is figyelnem, a darab ívét is tartanom. Margarída csapong, sokféle témába belekap, és csak a végén áll össze a kép. Ehhez nagyon sok koncentráció, jelenlét kell. Nagy színészi feladat, de nagyon hálás.