Budafok sokáig kifordított város volt: egy részén egészen a hetvenes évekig az élőket találhattuk a föld alatt, s felettük a holtakat.
Ezt a sajátos életmódot és a helyszíneit ismerhettük meg Vágvölgyi Anikó vezetésével. A séta a Magdolna Udvarból indult, majd 142 lépcsőfokon felkapaszkodtunk a barokk kori Kálvária-dombra, ahol röviden megpihentünk. Innen továbbsétáltunk a ritkán látogatott Öregtemetőbe, ahol megemlékeztünk Budafok egykorvolt lakóiról.
A Vágvölgyi Anikó által vezetett roppant informatív séta nem csak azért volt unikális, mert egy kevésbé népszerű témát, a halált és a temetkezést dolgozta fel, hanem azért is, mert a sétán résztvevők nagyon nagy arányban nem budafokiak, csupán szimpatizánsok voltak.
A kifordított város képéhez híven ezután az élet, vagyis a föld alatti világ felé folytattuk utunkat: az utolsó épen megőrzött barlanglakásban tettünk látogatást, ahol Gyönki Viktória mesélt nekünk.
A promontori történelemtől a temetkezési szokásokon és a mélyudvarokon át a barlanglakások rejtélyéig mindenféle izgalmat megismerhettünk.
