Dr. Kisvarga Szilvia és Dr. Orlóci László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak cikkét közöljük , amely a városiasodás következményeit vizsgálja.
Az urbanizáció, vagyis a városiasodás világszerte egyre nagyobb mértékű jelenség. Míg a 19. században az
emberiség kevesebb, mint 1%-a élt nagyvárosokban, mára ez a szám már 30% körüli. Egyes becslések szerint
2050-re a népesség nagyjából 70%-a fog városokban élni. A városokban élők számára az élettér egyre csökken
– az épületek száma, a beépített területek nagysága pedig egyre nő. Mivel az egyre növekvő lakosságnak egyre
nagyobb arányú élettérre van szüksége, így sok esetben a városi növényzet egyre kisebb arányban lesz
megtalálható. Ha pedig kevés a növény, viszont sok a beépített felület, az épület és persze az ember, az számos negatív következménnyel járhat.
Manapság sokszor esik szó a klímaváltozásról, amelynek egyre több hatását évről évre mi is tapasztalhatjuk. Az egyre kiegyenlítetlenebb csapadékeloszlás, a hosszan tartó aszályos időszak, az egyre fokozódó, egyre forróbb nyári hőhullámok egyik fő oka az urbanizáció, mint civilizációs probléma – kiemelve a burkolt felületek nagyságát, az autók káros gázkibocsátását és a klímaberendezéseket is. Tanulmányok foglalkoztak a ténnyel, miszerint az urbanizáció okozta városi klímaváltozás erősebben és közvetlenebb módon hat az átlagos hőmérsékletre, mint a globális klímaváltozás.
A városokon belül azokon a területeken, ahol az emberek koncentráltabban fordulnak el, kicsi a személyes tér és kevés a növény, még fokozottabban érezhető ez a hatás. Ez olyannyira jelen van és kimutatható, hogy már sok évtizede külön nevet is kapott. Ez pedig a városi hőszigeteffektus. A név találó, hiszen ezek a koncentrált
területek sokkal jobban átforrósodnak, ezért egy úgynevezett hőszigetet képeznek. A fogalmat Luke Howard
vezette be már 1818-ban. Ami pedig jobban átforrósodik, az általában kevésbé gyorsan és könnyen hűl le. S ez egészen elviselhetetlenné tud válni – különösen a kánikulai melegben. A forró levegő pedig számos fizikai és mentális betegség okozója lehet. A szervezet károsodása nemcsak az embereket, hanem az állatokat és a beültetett növényeket is erősen sújtja. Ezeket a növényeket nehezebben lehet életben tartani és sokkal fogékonyabbak a betegségekre. Ha kevés a zöld felületek száma és aránya egy-egy városon vagy településen belül, a beporzók száma is fogyatkozni fog. Ne is álljunk meg a beporzóknál, hanem azt is mondhatjuk, hogy összességében csökkenni fog az ízeltlábúak mennyisége. Ez jó, mondhatjuk először, hiszen ki szereti őket, viszont tegyük hozzá, nélkülözhetetlenek a táplálékhálózatban, nélkülözhetetlenek az ökoszisztéma számára. Hiszen, ha ezen fajok száma csökken, a gerincesek száma és aránya is csökkenni fog.
A nagyvárosok terjedése felgyorsítja a városi hőszigeteffektus jelenségét, ezzel felgyorsítja a városi
energiafogyasztás növekedését, ami alacsonyabb hőkomforthoz és jelentősen megnövekedett kockázatokhoz
vezet az emberi egészségre nézve. Melbourne városában például a szélsebesség 2 m/s-ot meghaladó
növekedése a hőszigetek hőmérsékletét már kimutathatóan csökkentette.
Hogy miért fontos a kertészeknek, a zöldfelület-gazdálkodási szakembereknek a témával foglalkozniuk? Mert a folyamat erősödése csökkenthető növényekkel. A városi növényzet nemcsak az ökoszisztéma megfelelő
fenntartásában vállalhat szerepet, hanem a városi hőmérséklet csökkentésében is. Megfigyelték, hogy 20°C
feletti léghőmérsékletnél az emberek már hajlamosak árnyékba menni. A növényzet ebben segíthet,
hiszen javíthatja a városi mikroklímát, és kimutathatóan csökkenti a meleget és a légszárazságot is,
amely szintén sok légúti betegség okozója lehet. Erre több megoldás van, melyek közül megemlítünk néhány, növényekkel összefüggőt, s talán ebből is látható, hogy a növények szerepe a városokban és globális szinten is felbecsülhetetlen.
A növényzet arányának növelése
Tapasztalhatjuk, hogy egy már beépített területen, mint például köztereken, forgalmas utakon nincs
lehetőség sok esetben újabb növények telepítésére, hiszen emiatt nem szüntetnek meg utakat, ritkán bontanak le épületeket. A zöldtetők azonban kiváló megoldást nyújtanak arra, hogy a ki nem használt
területek növényesítve legyenek. Vannak zöldtetők, ahol megfelelően vastag a termőréteg, s kiépített az
infrastruktúra ahhoz, hogy vízigényesebb fajokat is tudjanak telepíteni. Ahol erre nincs lehetőség,
szárazságtűrő fajokat, így fűféléket vagy pozsgás növényeket is lehet ültetni. Egyre elterjedtebb már a
növényekkel borított közlekedési megállóhelyek építése is. Ha nem lapos a tető vagy erre a célra nem megfelelő, akkor jöhetnek a vertikális növényfalak vagy zöldhomlokzatok. Ezek a növények a falakra vagy egyéb függőleges felületekre (kerítés, oszlopok) vannak felfuttatva. Ennek a megoldásnak számos technológiája ismert, melyeket egyre nagyobb számban használnak már világszerte. Persze magánemberként is sokat tehetünk azért, hogy elősegítsük az élhetőbb környezetet, s ebben
aktívan közreműködjünk. Ehhez pedig nem kell mást tenni, mint a saját kertünket vagy balkonunkat
minél nagyobb arányban növényesíteni.
Ennek persze sok lehetősége van, ahány ember, annyiféleképpen tervezhet meg egy kertet vagy egy
erkélyt. Korábban igen divatos volt a kertekben a nagy felületek burkolása, s a maradék kertrészek
füvesítése, illetve hogy legyen valami nagyobb növény is kertben, a tujákkal való beültetése. Ez igen
divatos volt, nem is kellett vele sokat foglalkozni, mivel nem hullajtották a lombot, a gyümölcsöt –
könnyen fenn lehetett őket tartani, de nézzük meg ezt az imént tárgyalt szemszögből!
Ezek a kertek nem biodiverzek, mivel csak néhány fajból állnak. Nem vonzzák a beporzókat, nem
virágoznak – de tény, hogy hozzájárulnak a városi hőszigeteffektus és a globális felmelegedés elleni
harchoz. Mára már egyre elterjedtebbé kezdenek válni a biodiverz kertek, ahol a gyepen kívül fontos
feladatot kapnak a méhlegelőként is alkalmas növények, a virágzó évelők is. Számos faj közül
válogathatunk akkor is, ha madárbarát kertté kívánjuk alakítani a kertet – hiszen a fészkelő- és élőhely
is fontos –, emellett sok faj alkalmas táplálékot nyújthat a kertünk madarainak. Valljuk be: igen
szívderítő érzés, amikor kilépünk a madárdalos kertbe, lepkék szálldogálnak körülöttünk és gyíkok
futkosnak a falakon. Ezek a kertek a jövő kertjei. A fenntartható kertek fontos harcosai lesznek az élhető környezet megteremtéséért.
