A XXII. kerületben a Kápolna u. 42. szám alatt egy szerény, szép kápolnát fedezhetünk fel, amely egyszerűségével olvad bele a budatétényi tájba. Gyönyörű a kilátás innen Budafokra, és a főváros távolabbi pontjaira is. Ki hinné, hogy a fatornyos kápolna közel 250 éves. Megérdemli, hogy beszéljünk róla!
Háromszáz évvel ezelőtt a mai Kistétény, a későbbi Budatétény területe gyakorlatilag egy kihalt terület volt, pedig a XV. században virágzó szőlőkultúrát és pincészetet létesítettek a környéken a ferencesek, ami a török kor alatt teljesen eltűnt. A XVIII. század első felében Németországból, a Rajna vidékéről érkeztek betelepedők, akik felvirágoztatták a szőlőművelést. Az 1700-as évek közepén főleg a tétényi birtokosoknak, a Szentgyörgyi, a Mondspach, a Nedeczky családnak voltak a területen szőlői, hozzájuk csatlakoztak a gazdag pesti kereskedők és polgárok, mint például a Medetz család tagjai, Kovács István és társai. Ők és az első házakat itt felépítő szőlőmunkások kezdeményezhették a kápolna építését az 1780-es években.
A kápolnának az egyszerűségében van a vonzereje. Az egyhajós belsőtérrel, félköríves szentéllyel záródó barokk templomocskát az egyházi dokumentumok szerint 1780-ban áldotta meg Tomisich János kerületi esperes. A templom védőszentje Szent Mihály lett. Néhány évvel később a leckeoldal felől egy sekrestyét építettek a kápolnához, amely annak lebontásáig, 1914-ig nem az eredeti funkcióját töltötte be, hanem az itt dolgozó szőlőmunkások gyermekeinek szolgált elemi iskolaként.
Az 1850-es években telepedett le Kistétényben a kúriát építő Klauzál Gábor, neki köszönhető, hogy a szerény kápolna nagy jelentőséggel bír. Klauzál Gábor 1853. április 27-én kötött házasságot a kápolna falai között. 49 évesen megözvegyült, majd feleségül vette az aradi vértanú, Nagysándor József tábornoknak a jegyesét, Schmidt Emmát.
Klauzál Gábor az első felelős kormányban a földművelési-, ipari- és kereskedelmi miniszter volt. A forradalom szabadságharcba torkollásában már nem vett részt, a felmentését kérte, kivonta magát a politikából. Az emigrációba menekült minisztertársakat nem követte, rövid időre börtönbe került, majd ezután a kistéténypusztai szőlőhegyen vásárolt földbirtokot, ahol házat épített, és visszavonulva a közélettől a gazdaságának élt. A kápolnát az 1850-60-as években hosszú éveken át Klauzál Gábor támogatta, vigyázva annak állapotára, hogy minél jobban megmaradjon.
Klauzál Gábor is láthatta a kápolna faragott kőoltárát és a szentélyben álló két kőszobrot: a szőlőhegyek védőszentjének, Szent Donátnak, és a kereszténységet elsőként felvevő római császárnak, Nagy Konstantinnak a szobrát. A műemlék barokk kápolna a Klauzál Gábor Társaság egyik fontos emlékezőhelye. Éves főrendezvényük, a Klauzál Napok Tétényben programsorozat második napját a kápolnában indítják el.
Felhasznált irodalom: Klauzál Gábor Társaság helytörténeti anyagai