Lénárd László, a Demokratikus Koalíció XXII. kerületi alapító elnöke, országos tisztségviselő, 84 évesen hunyt el. Perlai Zoltán alpolgármestert kérdeztük közös munkájukról, barátságukról és örökségéről.
– Hogyan indult az ismeretsége Lénárd Lászlóval?
2010-ben indult az ismeretségünk, ami később munkakapcsolattá alakult, és egy komoly barátsággá vált. Akkor még az MSZP-n belül szerveződött a Demokratikus Koalíció platformja. Nagyon sokan jelentkeztek tagként, akik korábban nem voltak párttagok – ilyen volt Laci bácsi is. Hárman kezdtük el szervezni itt a helyi közösséget: ő, Hollósi Nándor és én. Eleinte mindössze 34-en voltunk, de aztán 150–200 főre nőtt a tagság.
– Mikor vált meghatározó szereplővé a kerület politikai életében?
A XI. és XXII. kerület eleinte egy szervezetként működött, majd különváltunk, és Lénárd László lett a XXII. kerületi szervezet alapító elnöke. Olyan megbecsülést vívott ki, hogy szinte egyhangúlag választották meg a DK Etikai és Egyeztető Bizottság elnökének. Ez egy országos tisztség volt. Sosem volt ambíciója önkormányzati tisztséget viselni, mégis az utolsó időkig részt vett a képviselő testület üléseken állandó meghívottként.
– Milyen volt a közös munka?
2014-ben lettem önkormányzati képviselő a DK színeiben, és attól kezdve mindenben támogatta a munkámat. Hetente beszéltünk telefonon vagy személyesen egyeztettünk előterjesztésekről is. Azt mondta egyszer, hogy addig fog harcolni, amíg nem én leszek a kerület vezetője. Amikor ez valóra vált, azt mondta: “Idáig elvezetett engem, most már én csináljam.”
– Emberileg milyen volt?
Egyszerre volt mentor és jó barát. Nagyon nehéz volt vele vitatkozni – kemény érvei voltak, kérlelhetetlen baloldali gondolkodó volt, akit mindenki tisztelt. Jelenség volt: köré szerveződtek a baloldali emberek, és nehéz időkben is össze tudta tartani a közösséget.
– A magánélet megpróbáltatásai mennyire érintették?
Egy éve elveszítette a feleségét, ami nagyon megviselte. Egyre inkább magába zárkózott, de szellemileg az utolsó pillanatig aktív maradt. Múlt szombaton még beszéltünk – kicsit meg voltam fázva, mondtam neki, hogy hamarosan keresem. Utána már csak leveleztünk. Vasárnap még végignézte a Forma–1-es futamot – másnap elment.
– Hogyan őrzik meg az emlékét?
A Demokratikus Koalíció saját halottjaként búcsúzik tőle. A napokban derül ki, mikor lesz a temetés. A helyi tagság évzáró rendezvényén is megemlékezünk róla, és meg fogjuk találni a módját, hogyan tudjuk ápolni az emlékét itt a kerületben. Nagyon fog hiányozni a közösségünknek.