A polgármester elmondta, hogy megkeresték az illetékeseket, de nem kaptak pozitív választ.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Hárosi-öböl bejárata szinte teljesen elzárult az alacsony vízállás és a rengeteg hordalék miatt, ami szükségessé teszi a kotrást. A háttérben egy építkezés, az M0-ás hídja, a Deák Ferenc híd van. Amikor ezt építették, oly módon avatkoztak be a Nagy-Duna folyásába, hogy megszűnt a természetes vízcseréje az öbölnek és ily módon lerakódik a hordalék.
A Háros-sziget ráadásul egy fokozottan védett természeti érték, a Gemenchez hasonló védettséget élvez. Jelenleg szigorúan szabályozzák, hányan mehetnek be, és csak külön engedéllyel lehet megközelíteni. Az öböl pedig rengeteg embernek jelenti a gyerekkorát, sokan töltötték itt a nyarakat, horgásztak, télen korcsolyáztak, igazi rekreációs paradicsom ma is a helyszín, így rengeteg kerületi számára hatalmas jelentőséggel bír.
Visszatérő probléma, hogy alacsony vízállásnál bezárul a torkolat, ahol a Duna főágával van összekötve az öböl, ilyenkor gyakran pangani kezd a víz, ami az ott élő állatoknak kedvezőtlen életkörülményeket teremt, a hordalék lerakódása pedig csak fokozza a helyzetet.
“Keressük a megoldást, hogy az áldatlan állapot megszűnjön” – mondta Karsay Ferenc polgármester az online fogadóóráján, ahol arról is beszámolt, hol tart most az ügy. Elmondása szerint az önkormányzat megkereste a vízügyi hatóságokat és az energiaügyi minisztériumot is, de azok hárították a felelősséget.
“Nem kaptunk pozitív választ az illetékesektől. Azt mondták, ha akarunk valamit, oldjuk meg, mert a mi területünkön fekszik. Ennek a jogalapja az, hogy a Hárosi-öböl hivatalosan nem a Duna része, hiszen az a vízfelület a térképeken szárazulatként szerepel. Azóta jeleztük, hogy semmilyen önkormányzati tulajdonú terület nem érintett, kizárólag állami tulajdon ez a rész, és az állami építkezés során alakult ki a helyzet, aminek a vétlen kerületi lakosság issza meg a levét” – mondta a polgármester, aki ismét elmondta, hogy a képviselő-testület úgy döntött, hogy megtervezteti a kotrást.
“Ez a terv önmagában több tízmilliós költséget jelent. Annak idején a Háros-sziget valóban sziget volt, amikor azonban a Honvédség elkezdte használni laktanyaként, akkor egy földnyelvet hoztak létre. Ekkor volt egy olyan csatornaátkötés, ami lehetővé tette, hogy a Nagy-Dunából az öböl északi részétől engedjenek be friss vizet, ez később azonban megszűnt. Ha valaki tudja, hogy hol található, az kérjük, hogy jelentkezzen” – mondta a polgármester, hiszen ez is egy lehetséges megoldás lehet a kotrás mellett, hogy a környezeti értékekben gazdag területet Budafok-Tétény meg tudja óvni.