A polgármester évek óta küzd az öbölért, ami nagyobb veszélyben van, mint valaha. Lapunknak elmondta: azt szeretné, ha nem politikai kérdés lenne ez az ügy, hanem természetvédelmi, klímavédelmi kérdés, amiben konszenzus van politikai erők között.
Karsay Ferencet a Hárosi-öböl helyzetéről és a lehetséges megoldásokról kérdeztük.
A Hárosi-öböl kotrása megvalósul-e? Mire számíthatnak azok, akik szeretnek horgászni, vagy éppen gyönyörködni a természeti környezetben?
Ez egy elég összetett probléma, de az, hogy kotorni kell, az nem kérdés. Az alaphelyzet az, hogy van egy nagyon komoly, országos védettséget élvező Háros-szigetünk. Ez tulajdonképpen egy félsziget, ami egy sziget volt korábban, majd az ember feltöltötte a part és a sziget közti részt és így lett belőle egy félsziget. Mivel a Honvédség gyakorlatilag 100 évig használta a bejárati részét, ezért egy érintetlen természeti területté vált a félsziget vége, ahol a fák, az aljnövényzet egy egészen egyedülálló környezetet hoztak létre. Ugyanakkor az öböl, ami így szintén létrejött, az egy horgászparadicsom is, ahol 3 horgászegyesület van jelen, és nagyon sokan használják egyéb rekreációs célra is ezt a részt. Budafok-Tétényben nagyon sok ember piheni ki itt a hét fáradalmait. Tehát nagyon komoly természeti érték és rekreációs érték egyben.
Mi okozza a problémát?
Az, hogy ami a valóságban egy öböl, az jogi szempontból egy úgynevezett szárazulat, azaz nem vízterület és ily módon az önkormányzat tulajdonában van. Papíron ez szárazföld, a gyakorlatban víz és mindig is az volt. Ezért mondják azt az országos vízügyi szervek, hogy nem feladatuk karbantartani, erről folyik most egy vita, hogy kinek a hibájából kezd az öböl eliszaposodni.
Mikor volt itt utoljára kotrás?
Legutóbb a kilencvenes évek második felében. Itt azt is jelzem, hogy egyébként árvízvédelmi szempontból is van jelentősége, hiszen körülbelül kétezer ember lakik az öböl partján, és az ő árvízvédelmük sem megoldott a jelenlegi helyzetben.
Mi a legutóbbi fejlemény az ügyben?
A több, mint egy évtizedes vitában most jött egy új fordulat, mert légi felvételekkel egyértelműen bizonyítható, hogy az M0-s híd építése miatt a Nagy-Dunában alakult ki egy homokpad vagy sóderpad, ami elzárja az öblöt. Ez egyértelműen nem az önkormányzat tulajdona, így ha ezt a sóderpadot, ami az autópályához kapcsolódó hídépítés miatt kialakult, eltávolítanák, akkor az öbölben is helyreállna az ökológiai egyensúly, kitisztulna az öböl.
Mekkora az esély arra, hogy ez megvalósuljon ön szerint?
Én úgy vélem, hogy rajtunk múlik, és sikerülhet, ha az ügy mellé áll a saját képviselő-testületünk. Egy előterjesztést tervezek bevinni a képviselő-testület elé december 12-én, hogy hatalmazzon fel a testület az illetékes hatóságokkal való közvetlen tárgyalásra, ahol egyértelműen megfogalmazzuk a véleményünket és álljunk bele egy esetleges jogvitába is. Ha ezt a felhatalmazást megkapom, akkor természetesen a fővárosi és az országgyűlési kapcsolatrendszeremet is felhasználva mindent megteszek azért, hogy rendeződjön a helyzet. Szerintem ez túl nagy érték természetvédelmi szempontból ahhoz, hogy veszni hagyjuk azért, mert egymásra mutogatunk, hogy kinek a dolga megcsinálni.
Mekkora költséggel járnának a munkálatok?
Attól függően, hogy milyen technológiát alkalmaznak, akár bőven milliárdos összegekről is beszélhetünk. A legkorszerűbb és legkorrektebb műszaki megoldás az lenne, ha egy csőrendszeren keresztül vagy uszályokkal a Duna sodorvonalába juttatnánk el a kikotort anyagot, hogy vigye el a víz. Ennek viszont milliárdos költségei is lehetnek, ami a kerület lehetőségeit értelemszerűen meghaladja.
Mennyire sürget az idő? Most mennyi időnk van arra, hogy a Hárosi-öböl megmeneküljön?
Az én laikus becslésem szerint ez nagyon korlátos. Geológiai-vízrajzi szempontból ezek másodpercek, de szerintem 5-10 év, hogy jóvátehetetlen károsodást szenvedjen ez a természeti kincs.
Ha a képviselő-testület felhatalmazza önt, akkor van esély arra, hogy megoldódjon a probléma?
Ha nem kapok felhatalmazást a képviselő-testülettől, akkor is dolgom ezt keresztülvinni, csak az eszközeim sokkal szegényesebbek. Azt szeretném, ha nem politikai kérdés lenne ez az ügy, hanem természetvédelmi, klímavédelmi kérdés, amiben konszenzus van politikai erők között. Ne arról szóljon, hogy jobb- és baloldal birkózik, és az egyik szerint ez a jó megoldás, a másik szerint az. Egyértelműen együtt és egységesen kell fellépnünk, hogy megoldódjon a probléma.