A MATE budatétényi telephelyének, a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának két munkatársa, Dr. Kisvarga Szilvia és Dr. Orlóci László írását közöljük a balkonkertekről.
A jelenkorra egyre jellemzőbb az a tendencia, miszerint az ember élettere egye kisebbé válik: kisebb házakat, lakásokat vásárol (ennek fontos szempontja a 2022-ben indult energiaválság is), s a kertek is egyre kisebbek lesznek. A város, a városi környezet előnyt élvez a vidékivel szemben. Míg korábban a nagy kertek voltak jellemzőek és kedveltek a lakosság körében a hatalmas fákkal és a gyepfelületekkel, vagy pedig nagy zöldség- vagy virágágyásokkal, addig a ma embere nagyrészt lakótelepi lakásokban él, vagy pedig olyan családi házakban, amelyekre inkább a kisebb alapterület jellemző.
Így kerültek előtérbe a balkonkertek, melyek egyre meghatározóbbakká válnak. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Kutatócsoportjának fő kutatási helyszíne a Budatétényi Kutatóállomás, ahol fontos szerepet képviselnek a kis termetű fajok, amelyek könnyen nevelhetők a balkonon. A méret azonban csak egy tényező, hiszen a balkonkert fajainak és fajtáinak a környezeti tényezőknek is meg kell felelniük, vagyis bírniuk kell a cserepes nevelést és a balkonon uralkodó – gyakran nem túl kellemes – klímaviszonyokat is.
Az azonban elmondható, hogy a faj- és fajtakínálat egyre bővül, s a balkonkerti növényesítési megoldások is egyre gazdagabbak. Míg korábban az egynyári virágokkal beültetett balkonládák jelentették a balkon növényeinek helyét, ma már megjelentek a balkonon nevelhető cserepes gyümölcsfák és az évelők is, melyek gyakran vertikális, függőleges rendszerekben kapnak helyet. Egyre gyakrabban lehet látni évelőkkel beültetett zöldtető-felületeket is, amelyek igen fontosak a városi klíma élhetőbbé tétele érdekében.
S miért kedveltek még a balkonkertek? Nos, ezek a kertek kényelmesek, hiszen elég területtel rendelkeznek ahhoz, hogy az ember kényelmesen leülhessen a növényei közé, de mégsem annyira nagyok, hogy túl sok feladatot rójanak a tulajdonosra. Kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy az ember létrehozhassa álmai kertjét.
Tulajdonképpen minden balkon alkalmas balkonkert kialakítására, ahol a balkon mérete a legutolsó szempont – még a legkisebb erkélyekből is lenyűgöző, növényekkel teli kert varázsolható. Ami fontosabb szempont, az a balkon fényviszonyai. Amennyiben az erkélyt a nap nagy részében süti a nap, és a nyári napokon forró, száraz az időjárás, érdemes szárazságtűrő, fényigényes évelőket választani a balkonra. Ilyen lehet sok díszfűfaj vagy a sziklakerti évelők nagy része. Akinek árnyékos a kertje, annak érdemes árnyékkedvelő fajokat és fajtákat választania, mint például a gólyaorrfélék vagy a tűzeső.
Ahogy említettük, korábban jellemző volt, hogy a dísznövényeken kívül mást nem láthattunk az erkélyeken. A muskátlik, a petúniák végtelen zuhatagai egész nyáron át díszítettek.
Mostanra változott a trend. A dísznövényeket jellemzően kiegészítik a gyümölcstermő növények. Számos cseresznye-, meggy-, körte-, alma-, barackfajta létezik már, amelyek konténerben is nevelhetők, hiszen gyenge növekedési erélyűek, ezáltal ritkábban kell csak alakítani, metszeni, és a konténerét is csak hosszabb idő alatt nővi ki. Emellett bokrosabb habitus, sűrűbb hajtásrendszer jellemzi őket, és általában magasabb terméshozam. Persze nemcsak a gyümölcsök, hanem a zöldségek, a gyógy- és fűszernövények számára is helyet adhatnak az erkélykertek.
És most nézzük meg kicsit részletesebben a dísznövények végtelen sorát, amelyek balkonon nevelhetők! A napos erkélyek kedvelt fajai lehetnek a muskátli, a bakopa, a petúnia, a sarkantyúka vagy a Plectranthus, amelyet sokan szúnyogűzőként ismernek. A nyári időszakban a lakás pár növénye is helyet kaphat a balkonon, így például az Asparagus-félék. Természetesen, ha nem akarunk évről évre új növényeket ültetni a balkonra, akkor évelő növényeket is választhatunk. A futórózsák, az iszalagok, a futó aszparáguszok egész nyáron át nagyszerűen mutathatnak. Az árnyékos részekre jó választás lehet a lobália, a nebáncsvirág vagy a fukszia is. A szobanövények közül szóba jöhetnek a páfrányok is.
A balkon fő időszaka a nyár, azonban van néhány téli teendő is. Az egynyári növények – ahogyan a nevük is mutatja – csak egy éven keresztül élnek, amik az első őszi fagyok alkalmával elpusztulnak, tehát nincs velük dolgunk a továbbiakban. Az évelő növényeket és cserjéket a téli hónapok elérkeztével védjük a hidegtől. Takarjuk le a növényeket és a cserepeket is, hiszen nagyon fontos, hogy a gyökereknek ne essen bántódásuk. Azok a növények, amelyek nem bírják a magyar teleket, érdemes a hideg éjjeleken fagymentes helyre vinni (például lépcsőház). Ilyen növény a leander vagy a rozmaring.
A kutatócsoport számára fontos feladat a közterületeken alkalmazható dísznövények kutatása mellett a megváltozott klíma, a várostűrő fajok kutatása is – amely a nemesítés egyik fő irányvonala a munkájuk során.