Kerületünkben minden évben sportgálán ünneplik meg Budafok-Tétény legjobb gyermek- és ifjúsági sportolóit. Június elején a Klauzál Ház színháztermében megtartott eseményen a legkiemelkedőbb sportteljesítményt nyújtó kerületi ifjú sportoló kategóriában Lobenwein Bálint lett a díjazott. A Budapesti Jégkorong Akadémia játékosát kérdeztük az eddigi pályájáról.
Mikor kezdtél el jégkorongozni?
Már több mint 10 éve jéghokizom. 6 éves lehettem, amikor édesapámmal elmentem a Campona melletti jégpályára korcsolyázni. Onnan már csak kis lépés volt, hogy ütőt fogtam és elkezdtem a jégkorongot. Édesapám is jégkorongozott fiatal korában, őt ez inspirálta, hogy én is kipróbáljam ezt a sportot, amit nagyon megszerettem.
Ennél a sportnál a biztos korcsolyázni tudás, vagy a célozni tudás a fontosabb?
Alapvetően elválaszthatatlan a kettő egymástól, ez egy eléggé kompakt sport és sok mindenben jónak kell lenni. Biztos alapszinten kell a készségeket birtokolni ahhoz, hogy ez a sport élvezhető legyen és lehessen profi szinten játszani. Szeretem, hogy lehet külön fejleszteni a korcsolyázást, illetve a kapura ütést is.
Mikor kezdtél el az egyesületbe járni?
Először a Kanadai Magyar Hokiklub egyesületébe jártam, majd 12-13 évesen a MAC Budapesthez. Gyerekként hetente 3-4 edzésem volt és egy torna a hétvégén. Most már heti 5-6 edzésem van és a meccsek, ez már jóval intenzívebb tempó.
Kerületi iskolában tanulsz?
A Szent II. János Pál Iskolaközpontban tanulok, ami a XI., szomszédos kerületben van. A családom Budatétényben él, amit nagyon szeretek, mert élhető, kertvárosi rész.
Mit tűztél ki célként, amit el szeretnél érni egyéni teljesítményben?
Szeretném profi szinten űzni a jéghokit, csak ezzel szeretnék foglalkozni hosszú távon. A célom, hogy Amerikában tanuljak egyetemen, ahol egyetemi jégkorongbajnokságok vannak, amelyek jól hangolják össze a tanulást a sporttal. Természetesen a felnőtt válogatottság is cél.
Mennyire elismert és támogatott sport itthon a jéghoki?
Úgy látom, hogy elindult egy komoly fejlődési folyamat itthon a jégkorong területén, a szövetség sok energiát fektet abba bele, hogy népszerűsítse ezt a sportot. A szurkolói tábor tekintetében még van hova fejlődni, mintha most kevesebb szurkoló érdeklődne a meccseken. Remélem, hogy minél többen megismerik akár játék, vagy szurkolói szinten ezt a sportot.
Június 5-én a kerületi sportgálán díjazták a teljesítményedet, meglepődtél?
Nagyon meglepett, de természetesen nagyon jól esett, hogy kerületi szinten is elismerik a sport tevékenységemet. Jó érzéssel mentem el, hiszen a gálán olyan sportolókat ismertek el, akik évek óta rengeteg időt, energiát fektetnek abba bele, hogy a maximumot teljesítsék, hozzák ki magukból. Nagyon köszönöm a figyelmet.
A szüleid büszkék rád?
Igen, örülnek, hogy szépen teljesítek a jéghokiban. Ilyen támogató közegben nekem is könnyebb, hogy céltudatosan fejlődjek. Otthon és az iskolában egyaránt megkapom azt a támogatást, ami által én is jobb eredményeket tudok elérni. Az iskolában a tanárok is tudják, hogy ha hiányzok, akkor annak egy mérkőzés vagy edzés lehet az oka.
Az osztálytársaid járnak szurkolni a meccsekre?
A nagyobb eseményekre, bajnoki döntőkre ki szoktak jönni. Jól esik, ha ők is biztatnak.
Milyen kategóriában játszol jelenleg?
Mivel elmúltam 18 éves, ezért az U21-ben játszom jelenleg. Ebben a korosztályban már 20-21 évesekkel játszani nagyobb kihívás és nagyobb feladat.