Az eredményekről és a tennivalókról tanácskozott Németh Zsolt országgyűlési képviselő és Karsay Ferenc polgármester a Városházán. A megbeszélés után kérdeztük Németh Zsoltot.
Képviselő úr, a tennivalókat értjük, de hogyan lehet konzultálni az eredményekről?
Azokról a legjobb. Arra kértem a polgármester urat, tájékoztassa a kerületben élő időseket arról, hogy a 80 ezer forintos nyugdíjprémium mellé a teljes 13. havi nyugdíjat biztosítja a kormány.
Mikor kapják meg?
Jövő februárban. Januártól pedig 200 ezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a szakmunkások minimálbére. Ez több, mint 2010-ben az átlagbér.
Azért az inflációról nem szabad megfeledkezni.
Az utóbbi években ez nem volt magas, a nemzeti kormány jól építi a gazdaságot.
Miről beszéltek még?
Arról, hogy a családi adó-visszatérítésnek milyen hatása lehet a kerületben élőkre. Ellentétben a baloldallal, akik a 2009-es válság idején megmutatták, hogy csak magas adókban tudnak gondolkodni, mi nem helyezünk terheket a családok vállára. Helyette 600 milliárdot kap összesen mintegy kétmillió szülő, adókedvezmény formájában. A kerületben élők esetében is komoly összeget jelent ez. A magyar gazdasági növekedés mára az egyik leggyorsabb Európában, ami lehetővé teszi, hogy a kormány visszafizesse a befizetett szja-t. A GDP 6,2 százalékát költjük családtámogatásra, amivel világelsők vagyunk! Ellentétben a baloldallal, mi a családok támogatásában hiszünk, és nem akarunk újabb terheket tenni a vállukra, ahogy azt ők a 2009-es gazdasági világválságkor tették. Szeretném, ha a polgármester úr segítene abban, hogy ez tudatosuljon mindenkiben.
De miért van erre szükség?
Mert előre akarunk menni, nem hátra. S nem szeretnénk, ha visszatérne a magas adókulcsok, állandó siránkozások, államcsőd közeli hangulat kora, ami 2010 előtt volt. A fiatalokra is odafigyelünk, akik még gyerekek voltak akkor. Azt ők is érzik majd januártól, hogy több tízezer forint marad a zsebükben, mert a 25 év alattiaknak nem kell jövedelemadót fizetniük. A kormány a fiatalok jövőjébe is beruház: az oktatási kiadások a GDP 5,1 %-ára nőttek, a 4,6%-os EU-átlagot felülmúlva. Az egy hallgatóra fordított oktatási kiadások 2009-ben, vásárlóerő-paritáson 6 830 eurót tettek ki (az EU 9 679), 2019-ben 8 565 eurót (EU 9 977). A folyton az oktatáson siránkozó baloldal sokkal kevesebbet tett, mint a polgári kormány. Ezeket a komoly eredményeket meg kell becsülni, ezekről beszélni kell, ezeket nem szabad veszélybe sodorni.
Miért lennének veszélyben?
Nézzük sorjában: a PPP (private-public partnership) konstrukciókkal a balliberális elődök 2853 milliárd forintos kárt okoztak. Az önkormányzatok 1300 milliárdos adósságba verték magukat az elégtelen finanszírozás miatt. Budapest 280 milliárd forintos adósságot vonszolt magával, csak a BKV 80 milliárdot. Az IMF-től 5000 milliárd forintos hitelt kellett felvennünk az államcsőd elkerülésére. Az országot a bóvli kategóriába sorolták a nagy hitelminősítők, az aranytartalék nagy részén túladtak az ország vezetői.A munkanélküliség 12%-os volt. Vásárlóérték-paritáson Magyarországon voltak a legmagasabb közüzemi díjak az EU-ban. A devizahitel csapdájába került embereket tömegesen lakoltatták ki, sokan öngyilkosságba menekültek.
Bármi is volt bárhogy, az nem jelenti azt, hogy a jövőben is így lenne.
Dehogynem. Azért kell minderre emlékeztetni az embereket, mert az ellenzék miniszterelnöke a rezsicsökkentést károsnak tartja. Adókat emelne, eltörölné az adókedvezményeket. A tömeges, ellenőrizetlen migrációt nem tartja kockázatosnak. Bevezetné a melegházasságot, és hogy minderre lehetőség nyíljon, alkotmánypuccsot hajtana végre: kétharmados többség nélkül is eltörölné a magyar szuverenitást, a családot, a házasságot védő Alaptörvényt.Semmivé akarja tenni az elmúlt 11 év vívmányait, vissza akarja vetni az országot abba a káoszba és válságba, amibe balliberális elődei juttatták. A felsorolt intézkedések jól mutatják a Fidesz-KDNP célkitűzését, miszerint Magyarországot előre kell vinni, nem pedig hátra. Nem hagyhatjuk, hogy a múlt emberei újra megragadják a hatalmat.