Egy perui író műveivel ismerkedhetnek meg a tagok.
Mutatjuk a programot.
A könyvtár augusztus 25-ig tart zárva, de már meg is hirdették az első programot az őszi időszakra.
Mutatjuk.
Vasárnap este Csákváron lép pályára a csapat, ahova szurkolói busz indul a klub jóvoltából.
Jelentkezni még mindig lehet kommentben a poszt alatt, vagy Messenger-üzenetben.
Elhunyt Parcsami Gábor író, költő, újságíró, az MTI egykori munkatársa. Augusztus 14-én, még a 60. születésnapja előtt, váratlanul ragadta el a halál.
„Nézd azt a dagi kis költőt, verset fabrikál / a pályaudvar huzatcsöndjében […] Fehér arcán véres könnycseppek gurulnak végig, / az ajka felrepedt” – még meg sem ismerhettük igazán, s már elragadta tőlünk a halál Parcsami Gábor költőt, drámaírót, aki több mint egy évtizedig az MTI munkatársa is volt (fent idézett verssorai Garzonmagány című kötetében jelentek meg).
Az 1965. szeptember 10-én, Győrött született Parcsami Gábor, akit sokan újságíróként ismertek meg, könyvtárosi végzettséggel rendelkezett, többek között az Unio című lap, a Kráter Műhely Egyesület,
az Esti Hírlap, a Pesti Hírlap, az Új Magyarország és a Magyar Nemzet munkatársa volt.
Sajtófőnökként dolgozott a Budafoki Önkormányzatnál, helyi lap főszerkesztője volt az Otthonunk Kőbánya című helyi újságnál. Az MTI-ben felelős szerkesztő volt, és kapcsolattartó a Külföldi magyar sajtószolgálatnál.
A távirati iroda munkatársa volt 2013-tól 2024-ig.
Irodalmi munkássága kiterjedt volt, publikált verseket, monodrámát, szellemes „lovagregényt” – műveit közölte más orgánumok mellett a Hitel, a Kapu, az Élet és Irodalom, a Polisz és a Magyar Napló is.
Fontosabb művei:
- Gyermekcsontok (Unio szerkesztőség) 1991,
- Zanzánia (Folyam Alapítvány) 1992,
- Vigyél haza (Omnis Fabula) 1993,
- Orgyánia (Rím Könyvkiadó) 2001,
- Fehérlábú cigányok (Tordas Kiadó) 2017,
- Garzonmagány (Cédrus művészeti Alapítvány) 2025.
A Fehérlábú cigányok című monodrámában Parcsami Gábor saját családjuk története alapján a Felvidékről kitelepített magyar családok kálváriáját dolgozta fel. Utolsó kötete, a Garzonmagány mély líraiságával a 20. század magyar klasszikusait idézte.
Parcsami Gábor 1988 óta volt nős, felesége, fiúgyermeke és 7 hónapos unokája gyászolja.
Forrás: hirado.hu
Budafokról indult, a helyi uszodában szedte fel az első hosszakat, majd a kerületi futóversenyek után jött a kéttusa és az öttusa. Gáll András ma már U24-es Európa-bajnok, az idei Eb-n egyéniben 4. lett, csapatban aranyat nyert, mindezt egy súlyos egészségügyi kanyar és egy kockázatos műtét után. “A fedettpályás bajnoki címem egyszerre volt áttörés és megkönnyebbülés” – mondja.
“Itt tanultam meg úszni a budafoki uszodában, nagyjából háromévesen már vízben voltam” – idézi fel a kezdeteket. Hosszú éveken át napi rutin lett az uszoda, a futás pedig a kerületi versenyeken jött be az életébe. A szülői bátorítás és a jó eredmények után előbb a kéttusa, majd az öttusa felé kanyarodott a pályája. “Az első kéttusaversenyemen második lettem, aztán négy-öt évig nem is vertek meg.”
A sokszínű sportágban ma is a futás áll hozzá a legközelebb. “Ha egy számot ki kell emelni, az a futás” – fogalmaz.
Volt időszak, amikor közel járt ahhoz, hogy hátat fordítson az élsportnak. “A 2022-es évem rengeteg rossz dologgal telt, nagyon távol kerültem a sporttól. Aztán azt mondtam, még egyszer nekiállok a kemény melónak, és megnézem, mi lesz belőle.” A válasz gyorsan jött: fedettpályán magyar bajnok lett, a legfiatalabb győztesek egyikeként. “A mai napig az egyik, ha nem a legnagyobb sikeremnek tartom, mert visszatérés is volt.”
A történet legnehezebb fejezete egy váratlan trombózis volt. Hónapokig vérhígítót szedett, ütődésveszély miatt bizonyos számoktól eltiltották, csak alacsony intenzitású munkát végezhetett. “Versenyeztem ugyan, de árnyéka voltam önmagamnak.” 2024 áprilisában műtétre került sor, a vállövi panaszok miatt egy bordát is eltávolítottak, az eset ritkasága miatt kórházi továbbkutatás is indult. “Szerencsére minden jól sült el, fiatalon gyorsabban regenerálódtam, pár hónap alatt szépen összekaptam magam.”
Az öttusa új eleme, az akadálypálya (OCR) eleinte különösen megterhelte a műtött vállövet. Az év eleji 47 másodperces pályaidőt azonban lépésről lépésre sikerült lefaragnia. “Az Európa-bajnokságon már 26 másodpercet mentem, ez hatalmas egyéni csúcs. A mezőny egésze is elképesztő tempóban fejlődik.”
Az idei szezonban Gáll András versenyről versenyre lépett előre: a budapesti világkupa 19. helye után jött egy 9., majd a világkupadöntő 6. pozíciója, az Eb-n egyéniben 4. lett, csapatban pedig aranyérmet szerzett. “Szép, csökkenő tendencia a helyezésekben, és a döntőben bejöttek a kockáztatások is.”
A hét felépítése egyszerű elv szerint működik: a kedd, a csütörtök, a szombat az intenzívebb napok, a többin regeneráló munka kerül előtérbe. A vívás hétköznap szinte mindennapos, fix 17 és 19 óra között. “Egy átlagos napon három, de inkább négy edzésem van, a könnyebb napokon is megvan a három.”
Az interjú idején a 12 nap múlva kezdődő világbajnokságra fókuszál, célja a lehető legjobb önmagát kihozni, egy top tízes helyezést reálisnak tart. A következő évek nagy csúcsai már a naptárban: 2026-ban Magyarország rendezi a világkupadöntőt, 2027-ben világbajnokság jöhet Budapesten, 2028-ban olimpia. Emellett szívügye a futás: ősszel szeretne 30 percen belüli 10 kilométert teljesíteni egy utcai versenyen. “Ez inkább magamnak szóló bizonyítás.”
Gáll András története egyszerre budafoki sikersztori és higgadt mesterkurzus arról, hogyan lehet a mentális és fizikai mélypontokból visszajönni. A legnagyobb ugrásai nemcsak az eredménylistán, hanem belül történtek meg. “Azért csinálom, mert szeretem. Ha kihozom a legtöbbet magamból, jönni fognak az eredmények.”
A tipegőt Funk Ivett vezeti, aki egyébként a Klauzál Ház rendezvényszervezője és komoly táncos, illetve zenei ismeretekkel is rendelkezik.
A babatáncház ingyenes foglalkozásait kéthetenként tartják, ahová szeretettel várják a legkisebbeket, illetve a szüleiket, nagyszüleiket. Legutóbb augusztus közepén vagy húsz baba tipegett a szőnyegen, de olyan is volt már a táncház egy éves fennállása alatt, hogy több mint negyvenen ugrándoztak a teremben.
Amikor nagy a meleg, akkor a klimatizált helyiségben várják az érdeklődőket, viszont amikor kellemesebb az idő, akkor kint, a művelődési ház kertjében rendezik a tipegőt, ahol mezítlábas taposóösvényt alakítanak ki a gyerekek számára, és az egész foglalkozás inkább egy piknikre emlékeztet olyankor. Egy-egy program abból áll, hogy a babák mondókákat, dalokat, köztük sok magyar népdalt hallanak, közben fejlődik a ritmusérzékük, a reflexeik. Ami talán a legfontosabb, hogy a babák ilyenkor az édesanyjukkal, az édesapjukkal együtt mozognak, a szülök gyakran kézbe fogják, ölbe veszik a gyerekeket, és együtt mozognak, táncolnak, énekelnek.
Kollmann Gábor triója telt ház előtt koncertezett a Magdolna Udvarban.
Klasszikus dzsessz, swing, latin és modern improvizációk találkoztak Kollmann Gábor triójának telt házas koncertjén a Magdolna Udvarban. A szaxofonos a magyar zenei élet egyik meghatározó személyisége, aki a fellépései mellett igazgatja a Budapest Jazz Orchestrát, és tanít a Zeneakadémián. A budafoki koncertet az tette igazán különlegessé, hogy a triót a szaxofonos mellett egy énekes, Urbán Orsolya, és egy zongorista, Csanyi Zoltán alkotta, ami nem nevezhető klasszikus felállásnak.
Miért ezt választotta? – kérdeztük még a kezdés előtt Kollmann Gábortól.
Elsősorban azért, mert sok koncertet adtunk ebben a felállásban, pont így, hárman. A zongora a kísérő hangszer az énekes szólista mellett, és hozzá van egy hangszeres szólista. Ebből teljes értékű produkció születik, de persze, lényegesen nehezebb így, mintha volna bőgő is, vagy dob.
Mit tud a két zenésztárs, akit maga mellé választott?
Urbán Orsolyát és Csanyi Zoltánt ismerem, és róluk tudom, hogy mire képesek. A dzsesszben nagyon fontos, hogy az énekesnőnek karakteres hangszíne legyen. A dzsesszben átlagos hangot vagy művi módon elváltoztatott hangot, hogy megpróbálunk dzsesszes torkot csinálni a sajátunkból, nem igazán jó hallgatni. Az énekes akkor jó, hogyha van valamilyen plusz benne, ami köthető ehhez a műfajhoz. Nyilván a mélyebb, szélesebb, sötétebb hang a jobb. Csanyi Zoltánnak pedig a zongorajátéka eltér attól, ami Magyarországon elterjedt. A harmóniák megfogásában jelentősen más irányt képvisel, sokkal jobban kihasználja a zongora teljes hangterjedelmét, akusztikai adottságait, és emiatt nagyon könnyen tudok vele játszani, mert sohasem keresztezi a szaxofonon megszólaló hangokat.
A Magdolna Udvar kicsi hely kicsi színpaddal, és ha telt ház lesz, akkor sem lesznek sokan. A helyszín befolyásolja azt, hogy mit játszanak, hogy játszanak, milyen a koncert hangulata?
Nullától nagyjából száz emberig van egyfajta megnyilvánulási mód, és több száztól fölfelé pedig a másik. A Magdolna Udvar intim hely, tehát itt nem kell annyira „power” zenét játszani, nem kell folyamatosan rengeteg ember érdeklődését fenntartani. Kis helyen vagyunk, jól látnak bennünket, akusztikusan is hallják a hangszereket, és így a közönség sokkal közvetlenebb módon tud részt venni a produkcióban, mint mondjuk egy 600 fős ültetett tömeg. Ott csak a kihangosított dolgok hallatszanak, mi pedig gyufaszálnagyságban vagyunk láthatók a színpadon.
Egyszer azt nyilatkozta, hogy „A dzsesszkvintet számomra mindig ünnepi alkalom. Magával ragadó, ízig-vérig dzsesszzene. Egyszerre vagyok hallgató és előadó.” Egy trióban ezt nem tudja megcsinálni.
Nem, és itt embertelen módon kell figyelni, egy másodpercre sem lehet kihagyni. Ez olyan, mint amikor akrobatikus ugrásokat csinálnak a cirkuszban, vagyis itt mindennek mindig találkoznia kell, senki nem engedheti el a másikat, és állandóan kapcsolódni kell. Ez ahhoz képest, mint amikor kvintetben játszunk, körülbelül másfélszeres fókuszt kíván. A triónál mindenre reagálni kell, vagy éppen el kell hallgatni. Ez egy állandó improvizáció, hiába játszunk fix dolgokat, amiatt, hogy kevesen vagyunk, és nincsen ritmushangszer, mi magunk vagyunk a ritmus, és ez sokszorosan nehéz feladat.
A kijelölt gyalogátkelőhelyek építéséhez kapcsolódóan útfelújítási munkákat végeznek két ütemben a Kálváriahegy utcában.
A tönkrement, rossz állapotú nagykockakő-burkolat helyett aszfaltburkolat épül a közműaknák és az elzárószerelvények szintbe helyezésével. A beruházás során Budafok-Tétény Önkormányzata az út melletti járdaburkolatokat is felújítja.
A térségben várható lezárások, forgalomkorlátozások az alábbiak szerint alakulnak:
I. ütem: augusztus 11., hétfő és augusztus 15., péntek között:
Teljes útzár a Péter-Pál utca–Plébánia utca között.
A Kálváriahegy és a Péter-Pál utca felől érkező forgalom ebben az időszakban a Kölcsey utcán keresztül tud tovább haladni Budafok központ irányába, mert itt ideiglenesen kétirányú forgalmi rend lép életbe.
A Knoll József utca ebben az időszakban átmenetileg zsákutca a Péter-Pál utca 15. szám előtti játszótér és a Kálváriahegy utca között.
II. ütem: augusztus 18., hétfő és augusztus 22., péntek között:
Teljes útzár a Péter-Pál utca és a Kálváriahegy utca térkőburkolatú szakaszának kezdete között (elektromos szakáruház előtti szakasz).
Ebben az időszakban a Kálvárihegy utca a Szent Gellért utcától lefelé, a Péter-Pál utca a 15. szám előtti játszótér és a Kálváriahegy utca között, a Kölcsey utca a Hosszúhegy tér és a Kálváriahegy utca között zsákutca lesz – írták a budafokteteny.hu-n.
A Budatétényi Állatkórház Sebészeti és Diagnosztikai Központ immár 35 éve segíti főleg a kutyákat és a macskákat a betegségeik kezelésében olyan modern orvostechnológiai eszközök által, amelyeket még a nyugat-európai állatorvosi praxisok is megirigyelhetnek. Évente körülbelül 20 000 állatot kezelnek. Orvos bemutató sorozatunkban legelőször a kórház alapítójáról és praxisvezető állatorvosáról, dr. Laczkó Lászlóról írtunk, akivel korábban egy interjút is készítettünk. Mostani írásunkban dr. Laczkó Lehelt mutatjuk be.
Laczkó doktor gimnazista korától kezdve a Budatétényi Állatkórház mindennapjainak része volt, nyaranta asszisztensként segített, így fiatalon bepillantást nyert számos szakterületbe. Diplomája megszerzése után édesapja, dr. Laczkó László praxisvezető mellett csatlakozott az állatkórház orvosi csapatához.
Fő szakterületei:
– ortopéd- és gerincsebészet,
– minimál invazív sebészet (laparoszkópia),
– lágysebészet.
Diplomamunkáját a kutyák porckorongsérvének diagnosztikájáról és terápiájáról írta, mellyel elnyerte a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület ösztöndíját. Azóta nagy számban végez laparoszkópos, ortopéd- és gerincsebészeti műtéteket, valamint MRI- és CT-diagnosztikát, valamint neurológiai vizsgálatokat.
Tudását folyamatosan fejleszti: 2024-ben sikeresen elvégezte a svájci AO szervezet traumatológiai kurzusát, emellett rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi konferenciáknak.
Szakmai elhivatottságát már a szakma is elismerte: 2024-ben elnyerte az AM Alpha Pályakezdő Állatorvos-díjat, amelyet a Praxismenedzsment Konferencián adtak át.
Dr. Laczkó Lehel így édesapja nyomdokain haladva, de saját szakmai útját építve segíti, hogy kis kedvenceink a legmodernebb ellátást kapják a Budatétényi Állatkórházban.
Fotók: Facebook
A vízművek tájékoztatása szerint csőtörés volt a XV. utca 44. szám előtt. Az utca jelenleg mindkét irányból zsákutca augusztus 19-ig, a helyreállítás befejezéséig.
A munkálatok során 16 köbméter iszapos földet emeltek ki, aminek visszatöltését – a későbbi sérülések elkerülése érdekében – több részletben végzik.
A munka ütemezése:
- 08. 13-15-ig: munkagödör visszatöltése,
- 08. 18-19-ig: burkolat helyreállítása.
A vízművek türelmet és elnézést kér az okozott kellemetlenségért.