Dr. Kisvarga Szilvia, Dr. Orlóci László Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársainak cikkét közöljük a városi környzetben élő állatfajokról.

Európa városainak körülbelül 40%-át fedik zöldfelületek. Ez az arány az elmúlt 25 évben 38%-kal nőtt, ami igen szép eredmény és a javuló tendencia, és pozitív kilátásra adhat számunkra okot. Azonban, ha kicsit eltávolodunk a városi környezettől és globálisan tekintünk Európára, azt látjuk, hogy a kontinens biodiverzitása igencsak veszélyeztetetté vált több helyen is. A városiasodás miatt számtalan állatfaj sodródik veszélybe vagy kerülhet a kihalás szélére. A városok nagymértékben hozzájárulnak a fajok hanyatlásához, mivel az emberi környezet nagysága lassan vég nélkül nő.

Ez egy olyan tendencia, amelyen változtatni kell. Szerencsére számos ország felismerte már ezt, s a nagyvárásokban előnyt élveznek a biodiverz területek, több módszerrel próbálják megóvni a városi emlős-, kétéltű- és hüllőállományt is, ezzel együtt pedig a rovarvilágot is. A cél, hogy egyre több város és egyéb lakott terület segítse elő a biológiai sokféleséget, így olyan ökoszisztémák, rendszerek alakulhassanak ki, amelyek biztos megélhetést kínálnak az állatfajok számára.
Ehhez azonban meg kell vizsgálni a jelenlegi helyzetet, és a kutatók a vizsgálatokból levont következtetésekből élhetőbb környezetet tudnak majd kialakítani. Cikkünkben összegyűjtöttünk pár érdekes eredményt erről a területről.

Eredményes felmérések Dr. Xie és kollégái azt vizsgálták, hogy a városok természeti elemei, például a parkok, folyók, zöldtetők és élő zöldfalak hogyan járulnak hozzá a biológiai sokféleséghez. Ehhez 100 európai nagyváros ökoszisztémáját vizsgálták meg. Kimutatták, hogy mára számos város csatlakozott a fenntartható városok, a zöld városok koncepciójához, amely a biológiai sokféleséget tartja szem előtt. A németországi Bielefeldben például egy nagyvárosi park fő feladata 134 rovarfajta élőhelyének biztosítása és fenntartása. Ezt főként megfelelő növényfajok alkalmazásával oldották meg. Sajnos negatív eredményeik is voltak: a vizsgált városok közül 35 város egyáltalán nem vette figyelembe a biodiverzitás fontosságát. Így pedig hiába hoznak létre zöldfelületeket, mert ezek úgymond üres, zöld színű felületek lesznek, mert nem fogják szolgálni a célt, ami a fő feladatuk lenne, mégpedig otthont teremteni és fenntartható városokat biztosítani minden élőlény, így az ember számára is. A walesi Cardiff városa viszont egy igen pozitív példaként szolgálhat. Az urban Buzz elnevezésű projekt során a Cardiff Egyetemet méhbarát egyetemmé alakították. Így az épületek tetején méhszállodák kaptak helyet, s olyan kis csöveket helyeztek le a talajba, ahová a méhek könnyen lerakhatják a tojásaikat. Az épület köré pedig porózus, laza talaj került, amely segítséget jelent a könnyebb tojásrakáshoz.

Éjszakai élet

Érdemes a városi rovarvilágra éjszaka is ránéznünk – minden bizonnyal sok érdekességet figyelhetünk meg, amelyek fényes nappal nem mutatkoznak.
Moretti és munkatársai azt vizsgálták, hogy a városi zöldfelületek éjjel miként hatnak az éjszakai rovarokra, denevérekre és egyéb, éjjel aktív állatokra. Ez ugye igen érdekes téma, és így elöljáróban is – ha kicsit jobban belegondolunk –szomorú téma is, mivel a fényszennyezés egyre nagyobb mértékűvé válik. Az éjjel egyfolytában világító neoncsövek, épületek, óriásplakátok, villanyoszlopok lámpái és más fényforrások teljesen megzavarják az éjjel aktív állatközösségeket. Moretti és munkatársai is kimutatták, ami várható volt: az éjjel aktív fajok nagymértékű pusztulása jellemző. Gondoljunk csak bele, hogy a fényforrások vonzzák a rovarokat, amelyek a fényforrásnak ütközve általában elpusztulnak. Ez fajok kihalásához is vezethet a jövőben. Kimutatták, hogy amelyik faj nem pusztul el, igencsak stresszessé válik, amely pedig életük
minden részét, így a szaporodási rátát is veszélyeztetheti. Mi a megoldás? Kevesebb fény. Ahol nem feltétlenül szükséges, ott nem kell folyton világítani. Az intelligens világítás, a mozgásérzékelők nagyobb arányban történő használata is megoldást jelenthet. Léteznek olyan fényforrások, mint a LED-ek, amelyek kevésbé veszélyeztetik a legtöbb fajt – érdemes lenne ezeket használni.

Ha az éjjel aktív rovarok veszélybe sodródnak, akkor az őket elfogyasztó állatok, így a denevérek is veszélybe kerülnek. Minden mindenre hatással van, ezt nem szabad elfelejteni. Akár egyetlen faj populációnagyságának megváltozása számos más körülmény drasztikus változását vonhatja maga után. Mercxx és munkatársai Belgiumban végzett kísérletei kimutatták, hogy urbanizált környezetben általában kisméretű rovarok a jellemzők – de nemminden esetben. Például megfigyelték, hogy bizonyos szöcskefajok a városokban sokkal nagyobbak, mint a természetes környezetben, illetve csak a nagyobb testmérettel rendelkezők maradnak meg. Ezt azzal magyarázzák, hogy a nagy fajok többet tudnak mozogni, távolabbi pontokra tudnak eljutni – ez a kicsiknek nem sikerülhet. A burkolt felületek, utak, belvárosok átszelésére a nagyobb szöcskefajok váltak csak alkalmassá. A kutatás kimutatta, hogy városi környezetben általában kevesebb élőlény volt jelen, mint a kontrollcsoportban – a természetes élőhelyeken. Így például urbanizált környezetben csupán ötödannyi lepkefaj volt megtalálható, mint a természetben a városokon kívüli területeken. Persze a rovarok száma fontos – ez egyértelmű. De miért fontos az, hogy ezek a rovarok kicsik vagy nagyok? Nem a jelenlétük fontos csupán? A válasz: nem. A tanulmány kitér arra, hogy a kell egy megfelelő méret például ahhoz, hogy a rovar képes legyen beporozni a megfelelő növényeket. Vagy például ahhoz is, hogy képes legyen elfogyasztani a zsákmányát. Ha egy vízibolha nem rendelkezik megfelelő testmérettel, kevesebb algát tudnak kiszűrni a vízből. Tehát ahogy korábban említettük: mindennek hatása van mindenre – nekünk, embereknek a feladatunk, hogy segítsünk megőrizni ezt a kényes egyensúlyt az ökoszisztémában a kényelmi dolgaink elhagyásával.

Köszönetnyilvánítás : A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22  azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos  Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.