A zene, a festészet és a barátság különleges egymásra találásának lehettek tanúi azok, akik ellátogattak a Klauzál Ház legújabb tárlatának megnyitójára. A St. Martin Nemzetközi Művésztelep kiállításán a zene- és képzőművész, Szentmártoni Imre (St. Martin) és alkotótársai munkái kaptak helyet.

A megnyitó hangulatát egyszerre jellemezte meghittség és inspiráció. A legendás szaxofonos, St. Martin nemcsak zenéjével, hanem festményeivel is bizonyítja, hogy a művészet határai elmosódnak ott, ahol a lélek szólal meg. Az eseményen elhangzott: a művészetben – legyen szó zenéről vagy képzőművészetről – „a lélek nem rozsdásodik be alkotás közben, a művészet megőrzi a világból azt, ami már elveszni látszik”.

A kiállításon bemutatott művek a St. Martin Nemzetközi Művésztelep elmúlt éveinek termését képviselik. A művésztelep 2012 óta működik, és számos magyar és külföldi alkotót fogadott már. A tárlaton többek között olyan művészek munkái is láthatók, mint Hullan Bea, Ludwig Zoltán, Győri András, Korbely István, Georg Brandner, Alim Adilov és Papp Norbert.

A megnyitón Szőke Péter Jakab képzőművész kiemelte: a művészet legfontosabb feladata, hogy gyönyörködtessen és megindítson bennünket. Beszédében arról is szót ejtett, hogy „a zene és a festészet valójában ugyanarról mesél – csak más nyelven”. St. Martin pedig arról beszélt, hogy számára a festészet meditáció, a zene folytatása más eszközökkel.

A művésztelep hagyománya szerint a közös alkotásokat mindig kiállítással zárják, ahol a látogatók bepillanthatnak a művészek közösségi és szellemi folyamatába. A Klauzál Házban megnyitott tárlat is ezt a szellemiséget tükrözi: a zene, a festészet és az emberi kapcsolatok harmóniáját.

​Újabb antológiában jelentette meg pályájukat az ELTE-ről indító szerzők írásait az Eötvös Kiadó. A nyilvános sajtóbemutatón jártunk.

Csaplár Vilmos, Fábri Péter, Falcsik Mari, Garaczi László, Kiss Róbert Richard, Kukorelly Endre, Kun Árpád, Marék Veronika, Márton László, Mörk Leonóra, Nádasdy Ádám, Nógrádi Gábor, Nógrádi Gergely, Petőcz András, Szentmártoni János, Tatár Sándor, Toót-Holló Tamás. Mindannyian olyan írók és költők, akik diákéveik egy részét az Eötvös Loránd Tudományegyetem falai között töltötték.

Az Eötvös Kiadó gondozásában megjelent ELTE LEGENDÁK című antológia második kötetében az ő novelláik, verseik és tudományos munkáik sorakoznak, amelyekben felfedezhetjük részint az igaz történetek valóságát, részint pedig az alkotói fikció csodáját, miközben a múlt egy-egy darabkájaként az egyetemi élet hatásai is felvillannak.

Az eseményen köszöntőt mondott Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Tóth Tibor, az Eötvös Kiadó igazgatója. Kiss Róbert Richard Prima Primissima és Berzsenyi-díjas újságíró, az ELTE oktatója, az antológia szerkesztője ezután egy kerekasztal-beszélgetést vezényelt le a megjelent szerzőkkel, akik legkedvesebb emlékeiket is megosztották az egyetemi éveikről.

“Az ELTE LEGENDÁK legújabb kötetének megjelenése tisztelgés a kortárs magyar irodalom sokszínűsége előtt, egyúttal felemelő érzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem egész közössége számára. A kezünkben lévő irodalmi antológia lapjain ugyanis olyan neves szerzők írásai olvashatók, akik egykor az ELTE hallgatói voltak, s akik ma a magyar kulturális és szellemi élet meghatározó személyiségei közé tartoznak. Egyetemi éveink mindannyiunk tudását és személyiségét formálják. Külön ajándék az, ha az ELTE falai között megszerzett tudás és az itt töltött idő hatása hozzájárulhat a későbbi művészi és alkotói tevékenység kiteljesedéséhez, maradandó értékek teremtéséhez. Rektorként büszkeséggel és örömmel ajánlom e kötetet minden olvasónak, hiszen a benne található írások egyszerre nyújtanak irodalmi élményt és bizonyítékot arra, hogy az alkotói szabadság, a tehetség és az ELTE-n töltött egyetemi évek hatása milyen kincseket teremthetnek” – mondta Darázs Lénárd rektor.