A polgármester tisztázta: a katasztrófavédelem és a Fővárosi Önkormányzat felelős alapvetően a szúnyoggyérítésért. A kerületi önkormányzat velük konzultál, és a korábbi évekhez hasonlóan saját forrást is biztosít a védekezésre.
Karsay Ferenc az online fogadóóráján számolt be róla, hogy idén 60 milliót költ az önkormányzat saját forrásból a szúnyoggyérítésre. Ebből körülbelül 20 milliót szavaztak meg a rendkívüli testületi ülésen a vészhelyzeti légi irtásra, 40 milliót biológiai irtásra. Közölte: légi vegyi irtást csak kritikus esetben alkalmaznak.
Biológiai szúnyoggyérítéssel viszont csak addig lehet küzdeni, amíg a szúnyog lárvaállapotban van a vízben. Amikor repül, akkor már nincs biológiai szer, amit alkalmazhatnának. Ezért az önkormányzat az utcán, a közterületeken, a lakosság a kertben kell, hogy védekezzen. Ehhez, a korábbi évekhez hasonlóan, az önkormányzat ingyen adja a biológiai szúnyogirtó tablettát, amit a kertben a pangó vízbe kell dobni.
A polgármester elmondta: a kémiai a legdrágább megoldás, és azt szeretnék a legkevésbé alkalmazni, de
ehhez a lakosság segítsége is szükséges. Fontosnak tartják a kommunikációt is, hiszen a lakosság tájékoztatása és az ő közreműködésük elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen vegyék fel a harcot a szúnyoginvázióval.
Több tévhit is van a szúnyogok szaporodásával kapcsolatban. Az egyik, hogy a vízparton születik a veszélyes szúnyog. Ezzel szemben a fertőző, invazív szúnyogfajták a pangó vizekben születnek. A másik tévhit, hogy folyóvízben nem születik szúnyog és a parttal érintkező szakaszokon sem. A jelenlegi helyzet viszont az, hogy természetvédelmi területen nem lehet irtani a szúnyogokat, a Duna-part természetvédelmi területté nyilvánítása tehát nem teszi lehetővé, hogy azon a területen szúnyoggyérítést végezzenek.
