A szobanövények sok lakásban és munkahelyen nemcsak díszként vannak jelen, hanem gyakran azzal a reménnyel választjuk őket, hogy javítják a levegő minőségét is. Az elmúlt években számos cikk és reklám hirdette a „légtisztító növények” előnyeit, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, mit mond erről a tudomány, és milyen hatásra számíthatunk ténylegesen a mindennapokban.
A növények fotoszintézis révén oxigént termelnek, ami természetesen hozzájárul a levegő frissességéhez. Emellett párologtatásukkal növelik a helyiségek páratartalmát, ami télen, a fűtési szezonban különösen hasznos, hiszen a száraz levegő irritálhatja a nyálkahártyát, és kedvezőtlenül hat a bőrre is. Egy közepes méretű cserepes növény napi több deciliter vizet képes leadni, így egy szobában érzékelhető változást okozhat a mikroklímában.
Ami a légszennyező anyagokat illeti, itt már árnyaltabb a kép. A NASA a nyolcvanas években végzett kutatásai kimutatták, hogy bizonyos szobanövények képesek a levegőben lévő illékony szerves vegyületek (például formaldehid, benzol, triklóretilén) megkötésére. Ezek az anyagok megtalálhatók lehetnek bútorlapokban, festékekben, tisztítószerekben. A vizsgálatok azonban laboratóriumi körülmények között zajlottak, zárt kamrákban, ahol a növények hatása sokkal erősebben érvényesült, mint egy átlagos lakásban. A valóságban a növények tisztító hatása létezik, de nagyságrendekkel kisebb: egy átlagos nappali levegőminőségét nem tudja gyökeresen megváltoztatni néhány cserép zöld növény.
Ettől függetlenül a szobanövények több szempontból is pozitívan hatnak az életminőségre. A levelek felszíne porszemcséket köt meg, így a levegőben lebegő por mennyisége csökkenhet. Egy jól fejlett fikusz vagy pálma levelei képesek jelentős mennyiségű port „csapdába ejteni”, amelyet később nedves ruhával letörölve végleg eltávolíthatunk a környezetből. Emellett számos vizsgálat rámutatott, hogy a zöld növények jelenléte önmagában is csökkenti a stresszt, javítja a közérzetet és növeli a koncentrációt. Ez pszichológiai hatás, de a mindennapokban legalább olyan értékes, mint a mérhető levegőtisztulás.
A fajválasztás tekintetében érdemes olyan növényeket tartani, amelyek jól alkalmazkodnak a lakás viszonyaihoz. A szobai futóka, a vitorlavirág, a fikuszfélék, a szobapálmák vagy a szanszeviéria mind könnyen tartható fajok, amelyek nem igényelnek különleges gondozást. Ezek között több olyan is van, amelyet a korábbi vizsgálatok a jobb légszűrő képességű fajok közé soroltak, de a hangsúly inkább azon van, hogy a növények egészségesek és jól fejlődők legyenek. Egy legyengült, beteg példány semmilyen szempontból nem szolgálja a beltéri környezet javítását.
A gondozásnál fontos figyelni az öntözésre és a fényviszonyokra. A túlöntözés penész- és gombaproblémákat okozhat, amelyek kifejezetten ronthatják a levegő minőségét. A rendszeres portalanítás a leveleken nemcsak esztétikai okból hasznos, hanem a párologtatást és a fotoszintézist is segíti. A téli időszakban a növények többsége lassabb fejlődést mutat, ezért kevesebb vizet igényelnek, viszont a fűtés miatt a párásításra nagyobb szükség van.
Érdemes megemlíteni, hogy a modern épületek levegőminőségét ma elsősorban a szellőztetés és a légtechnikai rendszerek határozzák meg. A szobanövények kiegészítő szereplők, amelyek hozzájárulnak a jobb közérzethez, de nem helyettesítik a rendszeres szellőztetést. Ha azonban több növényt helyezünk el egy szobában, már érezhetően frissebb, kellemesebb mikroklímát teremthetünk.
A városi lakásokban a zöldfelület gyakran korlátozott, így a szobanövények az egyéni „zöldterület” megteremtését jelentik. Bár légszűrő képességük nem csodafegyver, a párásításban, a por megkötésében és a pszichés jólét növelésében betöltött szerepük kétségtelen. Egy városi lakásban ezért minden cserép növény értéket képvisel: egyszerre esztétikai elem, környezetformáló tényező és a mindennapi életminőség csendes javítója.
Forrás: Dr. Orlóci László (MATE), Dr. Kisvarga Szilvia (MATE), Fotók: Pixabay