A Szent Flórián téren kezdtünk, az egykori piactéren, búcsúk helyszínén. 1760 körül helyeztette a térre a szobrot Rudnyánszky József. Szent Flórián keresztény vértanú, a tűzvészek és tűzoltók védőszentje.
A Campona Victrixben Tarczali Anikó múzeumpedagógus vezetett körbe minket. A Nagytétény Kastélypark környéki területén valaha római helyőrség állomásozott. Egy kikötőváros épült itt kőfallal körülvéve. A fal egyes részei a mai napig felfedezhetőek. Camponában mindvégig lovas segédcsapat állomásozott ezért is volt nagy kiterjedésű.
A Campona Victrix ma régészeti kiállítóhelyként üzemel, ahol olyan kőoltárokat (azok másolatait) láthatjuk, melyeket az 1980-as, 90-es években emeltek ki a Duna medréből búvárrégészek és vélhetően a 130-as évekből származnak.
Ezt követően a Kastélyparkot barangoltuk be. A Száraz-Rudnyánszky kastély alapjait egy római gazdálkodó házának alapjaira építették. Az 1300-as években Hédervári Lőrinc nádor tulajdona volt, majd a török hódoltság idején magasrangú tisztek lakták. 1716-tól új földesúr, Száraz György királyi személynök kezdte újjáépíteni. Halála után Rudnyánszky József az elhúzódó külső és belső átalakítás során Grassalkovich-típusú főúri rezidenciát épített. A főbejárattal szemben a barokk kastélyok jellegzetes épülete, a gloriette áll, benne Nepomuki Szt. János a folyók, halászok védőszentjének szobra. Ettől jobbra a Tétényi csata emlékműve.
A Szentháromság téren áll a Hősi Emlékmű. A több mint 3 m magas mészkő talapzat tetején a kardot ragadó turulmadár látható. Az Isteni gondviselés, iránymutatás és a nemzetei összetartozás jelképe.
A Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér az egykor idetelepült svábok életét, hétköznapjait, az általuk művelt mesterségeket és szerszámait mutatja be. Minden tárgy és dokumentum nagytétényi családokhoz kötődik. Láthatnak házi készítésű 150 éves szappant, mosósulykot, mángorlót, fapapucsot és kézzel kötött pacskert. A berendezett konyhában a jellegzetes sparhelt, és tarkedlisütő is ott volt. A régi szakmák közül a hentes és mészáros eszközök, a bádogos szerszámok voltak bemutatva.
A Nagyboldogasszony plébániatemplomot Rudnyánszky József építette 1752 és1755 között. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelte fel 1755-ben. A főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja. A sekrestye alá került a Rudnyánszky család kriptája. A templom alatti kriptában nyugszik Hugonnai Vilma édesapja és édesanyja. A templomban Botos István tartott előadást.
