A nagytétényi családtörténeti sorozatunkat a Beretvás családdal folytatjuk. Beretvás József vitézi érdemrendjét a Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótérben is megnézhetjük, a József nevet a családban a 4. generáció is viseli. A történet mesélője az unoka, Borotvás Ágoston József, akitől nagyszerű fotókat kaptunk, csodával határos módon a II. világháború idejéből egy hadifoglyokat szállító vonatablakon kidobott levelet is.
Beretvás (Britvecz) József 1893-ban született Etyeken, Nagytétényben halt meg 1979-ben. A szakácsmesterséget a lipótvárosi kaszinóban tanulta. 1912-ben a Wagon-Lits-hez került, ahol főszakácsként dolgozott.
Az I. világháborúban harcolt az orosz és olasz fronton, kétszer megsebesült, Görznél (Gorizia) egy szakasszal 251 ellenséges katonát ejtettek foglyul.
Érdemei elismeréseként Nagy- és Kisezüst Érdemrenddel, kétszer Bronz- és Vaskereszttel tüntették ki. 1920-ban Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatta, ekkor vette fel a Beretvás nevet.
Az érdemrend a Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótérben látható. Jutalomként kapott egy gyümölcsöst, amelyet nyugdíjas korában termelőként használt. A vitézi érdemrenddel olyan személyeket tüntettek ki, akik harcokban vagy más módon szolgálták a nemzetet, a kitüntettek vitézi telket kaptak. Beretvás József a harcokban tanúsított magatartásáért, a haza védelméért kapta a kitüntetést, kardos vitéz volt. Mind az I., mind a II. világháborút végigharcolta , amikor a magyar csapatok Doberdónál az erős géppuskatűz miatt megtorpantak, a deszantos csapat főtörzsőrmestereként az éjszaka folyamán a vezetésével felszámolták a géppuskafészkeket. Nagypapa sokat mesélt a háborús időkről, a család őrzi a mai napig a dokumentumokat.
1919-ben megházasodott, Kray Máriát vette feleségül (1899-1983), aki hentes családból származott. Ebben az időben főszakácsként folyami hajókon is dolgozott. Nagymama a házasságba ajándékként a mai Nagytétényi út végén lévő körtével (1000 fa) telepített kertet kapta. Ő nem dolgozott, segített a körtésben, és a család körüli munkákat végezte (2004-ben a gyümölcsöst az útépítés miatt kisajátították). 1920. november 9-én megszületett a fiúk, ifj. Beretvás József, aki kertészetet tanult, Szarvason járt iskolába, ahol kollégiumban lakott. Tanulmányai befejezése után hazaköltözött Nagytéténybe, és szülei birtokán dolgozott. A II. világháborúban rádiósként szolgált, és hadifogságba került, az oroszok vagonokban vitték a foglyokat málenkij robotra. József kis cédulákra írta ceruzával, merre jár a vonat, és az ablakon kidobta. Akik megtalálták az üzeneteket, eljuttatták édesanyjának. A határig eljutott a vonat, onnan visszafordították, és így megmenekült.
A vagonban tartózkodó foglyok nem tudták miért fordították vissza a vonatot, ez a rejtély sem akkor, sem a későbbiek során nem derült ki. 1958-ban megnősült, Czirkó Margitot vette feleségül (1929-1999), ők is Nagytétényben éltek a szülői házban, a Petőfi Sándor utca 6 sz. alatt, folytatták a körte- és szőlőtermesztést, valamint a nagypapa telkén lévő őszibarackfák gondozását, a termés betakarítását és piacra szállítását. József az édesapja után várományosként örökölte a vitézséget. 1959. május 9-én született a fiúk, Beretvás Ágoston József, aki az érettségi után szőlész-borász technikusminősítő vizsgát tett, ezután a Hungarovinnél dolgozott 5 évig, majd 1982-ben bevonult a katonasághoz, ahol kezdetben tüzér volt, majd ezredírnok. Kétszeres élenjáró katonaként szolgált, 1983-ban szerelt le tizedesként. Hazatérése után ő is a családi gazdaságban dolgozott. 1999-ben házasságot kötött Gubicza Emíliával, egy fiúk született, József. 2021-ben öröklés útján megkapta a kardos vitézséget . Ágoston feleségével és fiával együtt dolgozik a szőlészetben, és besegít a fia vállalkozásába.
