Mióta a világhálón intézzük a pénzügyeinket, azóta egyre több az online csalás is. A kiberbűnözők áldozatai pedig sokszor csak futhatnak a pénzük után.
A kerületi Facebook-csoportokban újra és újra felbukkanó téma az online csalás. Eladókat jelentenek, akik beszedték a pénzt, de nem küldték el a megvásárolt terméket, vagy ami még rosszabb: valahogy megszerezték a naiv felhasználók banki adatait, és hozzáférve a bankszámlájukhoz, jelentősebb összeggel megkárosították őket. A csalók kihasználják az emberi jóhiszeműséget, hogy elérjék a céljukat, így sokszor az áldozat nem is sejti, hogy mi vár rá.
Így történt egy neve elhallgatását kérő olvasónkkal is, aki az egyik népszerű használtruha-közösséghez csatlakozott, annak reményében, hogy el tudja adni a már nem használt, vagy teljesen új, de sosem használt, a szekrényben porosodó ruháit.
Lapunknak elmondta, hogy miután felregisztrált az appra és feltöltötte a termékeket, szinte azonnal kapott egy üzenetet egy vásárlótól, aki meg akarta venni az egyik pulóvert. Olvasónk ekkor még az app működésével sem volt tisztában, így nem tudhatta, hogy mi a menete egy ilyen vásárlásnak. A vásárló azt írta, hogy nem látja az e-mail-címét, és kérte, hogy küldje el neki. Olvasónk ekkor – mivel nem tudta, hogy a felhasználók érdekében minden kommunikáció az app felületének zárt rendszerében zajlik – megadta neki az e-mail-címét.
E-mailen keresztül kapott egy linket a gyanútlan olvasó, hogy azon keresztül regisztrálja be magát a vásárlóhoz, aki azt állította, ezen a linken küldi majd a pénzt. Még itt sem fogott gyanút az olvasónk. A link viszont arra szolgált, hogy ellopják az adatait. Miután ez megtörtént, pillanatokon belül kapott egy értesítést, hogy a bankkártya adatait hozzáadták egy Apple Pay applikációhoz. Ezt követően leemeltek a kártyájáról félmillió forintot – Lengyelországban.
Ebben a pillanatban próbálta letiltani a kártyáját, de nem sikerült, majd a bankot hívta, ahol egy diszpécser segített beállítani, hogy ne férjenek hozzá a kártyához a másik oldalon. A rendőrségen is tett feljelentést még aznap este ismeretlen tettes ellen. A bankot is megkereste, de úgy tűnik, hogy futhat a pénze után, mivel a bank szerint ő adta ki a saját adatait egy harmadik személynek, így szerintük olvasónk a felelős, a bankban azt mondták, hogy nem tudnak intézkedni.
Az oldal, amin ez történt, olvasónk állítása szerint megegyezett a népszerű használtruha-közösségen használt felülettel, legalábbis a színek, a dizájn, minden arra utalt, hogy egy zárt rendszeren belül zajlik az adatok megadása, ezért nem is gondolták, hogy online csalás áldozatai lesznek. A csalók célzottan készíthettek egy, az eredeti oldalhoz hasonló felületet, hogy ne fogjanak gyanút az áldozatok.
Ami az olvasónkkal történt, az nem egyedi eset. Napi szinten károsítanak meg Magyarországon valakit, nem egyszer súlyos összegekkel az online csalók.
Annak érdekében, hogy ön ne járjon így, tartsa be az alábbi lépéseket:
Ne adjon meg érzékeny adatokat senkinek, például jelszavakat, banki megerősítő kódot vagy bármilyen azonosítót. Ilyet a bank sem kér soha tőlünk.
Az SMS-ek és e-mailek tartalmát mindig ellenőrizni kell, mindig gyanakodni kell, ha jelszócserét kérnek tőlünk, vagy azt akarják, hogy letöltsünk valamit.
Ne dőljön be irreálisan jó ajánlatoknak vagy befektetési lehetőségeknek.
A lényeg: legyen egészségesen gyanakvó.