Az év legérdekesebb bolygóegyüttállása december 21-én 20 óra előtt, és december 22-én hajnali 5 óra után is látható lesz, így a kijárási tilalmat sem kell megszegnünk, ha látni akarjuk.
Valószínűleg a csillagászat iránt érdeklődőknek nem sok újat mondunk, elvégre a közel 400 éve nem látott jelenségre ők már év eleje óta készülnek – ezt a HVG szúrta ki a Magyar Csillagászati Egyesület havi Égi kalendáriumában. Naprendszerünk két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz már hónapok óta „közelít egymáshoz”, az idei esztendő különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki. Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton. Legutóbb 2000 tavaszán „körözte le” a Jupiter a Szaturnuszt.
A 2000 tavaszán bekövetkezett együttállással valóban volt probléma, leginkább az, hogy nem sokat láthattunk belőle, hiszen a bolygók Naptól mért szögtávolsága nagyon kicsi volt. Idén ennél lényegesen jobb lesz a helyzet, mivel a szép jelenség a Naptól mintegy 30 foknyira látszik majd.
A – remélhetőleg ezúttal tényleg – látványos égi jelenségnek ráadásul bibliai vonatkozása is van. A Szentírás alapján Jézus Krisztus születését egy „csillag” adta hírül, amelyet betlehemi csillagnak is nevezünk. Csillagászok és történészek sokat foglalkoztak annak megfejtésével, hogy vajon milyen égi jelenség mutatkozhatott azokban az időkben, mi lehetett a titokzatos betlehemi csillag. Bár százszázalékos biztonsággal nem jelenthető ki, de sok korabeli feljegyzés és a csillagászat legfrissebb ismeretei arra mutatnak, hogy ez az együttállás is lehetett az.