A Magdolna Udvar Időszaki Kiállítótér legújabb tárlata a Nagy Háború emlékei címet viseli. A szervezők az első világháború kitörésének 110. évfordulója alkalmából szervezték meg a kerületi lakosok magánkézben lévő hagyatékainak a bemutatását.
Személyes történetekkel és a háborús hétköznapok világával, valamint a háború utáni évek emlékeivel is találkozhatunk hadifestő, pilóta és egyszerű sorkatona szemüvegén keresztül betekintve a Nagy Háború emlékeibe.
„Akik itt vannak a kiállításmegnyitón, azoknak köszönhetjük a kiállítás anyagát” köszöntötte a kiállítás-megnyitó résztvevőit Gyönki Viktória muzeológus, a kiállítás kurátora, aki elmondta, hogy a lakossági felhívásnak köszönhetően gyűltek össze a magánkézben lévő első világháborús hagyatékok, de a Budatétényi és a Nagytétényi Polgári Kör vezetői is segítették a gyűjtést.
Gondos László hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet munkatársa nyitotta meg a kiállítást, aki kiemelte, hogy a dimenziók és a mértékek háborúja volt az első világháború, amely a korábbi háborúkhoz képest sokkal nagyobb konfliktussá nőtte ki magát, mint amit a nagyhatalmak vezetői gondoltak a háború elején, mivel gyors lefolyású háborúnak indult. A több kontinensre kiterjedt háború a fegyverek olyan tömeges bevetésével járt, amire korábban még soha nem került sor. Apokaliptikus élménnyé változott mind a harcvonalon, mind a hátországban harcolók élete. A háború kitörésekor nem világháborúként, hanem Nagy Háború néven vált általánossá, csak a második világháború kitörésekor kezdték el első világháborúnak hívni.
„A helyi közösség számára fontos, hogy az egykori helyi lakosok példáján keresztül mutatjuk be a Nagy Háború emlékeit. Emberi sorsok közvetlen bemutatásával láttatja a tárlat a háborút, hiszen a háborúban különböző tisztségeket betöltő katonák fotóanyagai, dokumentumai tekinthetők itt meg. A háború arca a száraz adatokon túl még jobban megismerhető egy hadinapló, fotók, személyes tárgyak által. Biztos vagyok abban, hogy minden magyar családot érintett az első világháború, és a mi családjaink leszármazottjait is” –
mondta a beszédében Gondos László.
Gyönki Viktória kurátor a megnyitó után részletesebben bemutatta a tárlatot. Mindenféle társadalmi helyzetű és különböző csapattestnél szolgáló katonáknak az emlékei kerültek a kiállítás anyagába, úgy, mint például
repülőpilóta, huszár, őrvezető, szanitéc, hadtápos, önkéntes hadifestő, tüzér szakaszvezető.
Pogány Gyula önkéntes hadifestő rengeteg festményt, rajzot, háborúval kapcsolatos alkotást készített. A kiállítás során fedezték fel a szakértők, hogy rengeteg munkáját a bécsi Hadtörténeti Múzeum őrzi, amiket korábban még a családja sem látott. Róla idén fog megjelenni egy publikáció.
A kiállítás legkülönlegesebb emléke Fehér János huszárőrmester kézzel írt hadinapló-hagyatéka, aki 1911-től közhuszárként teljesített szolgálatot, és a háború végéiig írta a naplóját, amelyben a legszemélyesebb élmé-nyeit írta meg. Háborús érdemei alapján kapott vitézi telket, így került Budafokra. A Hangya Szövetkezetben dolgozott, és élt a kerületben a haláláig. Háborús hagyatékát az unokája gondozza.
Baranyai László őrvezető hagyatékából a kiállítás szervezői izgalmas installációt készítettek. Az őrvezetőnek hatalmas, 200-300 darab haditábori levelezőlap-hagyatékát őrzi a családja, amit bedigitalizáltak. Ezeknek
a nyomtatott, kézbe fogható másolatai installációt alkotnak, ami az őszi leveleket szimbolizálja, mivel a katonáknak a háború kezdetén azt mondogatták, hogy mire a levelek hullani kezdenek, vége lesz a háborúnak.
Nagyon sok izgalmas személyes történettel ismertet meg minket a kiállítás a Nagy Háború idejéből, amely május 18-ig tekinthető meg.
