A Nagytétnyi út 259. szám alatt lévő épületben 1933 és 1945 között működött a Nagytétényi Társulati Koedukációs Polgári Fiú- és Leányiskola Pentz Endre kiváló pedagógus igazgatásával. A polgári kör szervezésében megkoszorúzták az épületen lévő emléktáblát Pentz Endre születésének 101. évfordulója alkalmából.
Lászlóné Varga Éva, a Nagytétényi Polgári Kör elnöke köszöntötte az eseményen résztvevő érdeklődőket, Csiszár Zsuzsanna helyi képviselőt és Pentz Endre leszármazottjait.
„Nagyszerű pedagógusra emlékezünk, aki újszerű módszerekkel irányította az iskolát, egyik fő alapelve a hazaszeretetre nevelés volt. A növendékei nemcsak elméleti tudást kaptak, hanem erkölcsi tartást és emberséget is. Ez az oka annak, hogy a volt diákjai tiszteletük és szeretetük jeléül közös elhatározásból emléktáblát készítettek Pentz Endre emlékére, amelyet 2012-ben avattak fel” – mondta Lászlóné Varga Éva.
Dindi István helytörténész idézte fel Pentz Endre pedagógus alakját és tevékenységét.
1934-ben a frissen diplomázott 23 éves Pentz Endre cikket írt a Nagytétényi újságban, amelyben szóvá tette, hogy a 9000 létszámú Nagytétény községnek szüksége lenne egy polgári iskolára, hiszen több mint 120 diák járt naponta Budafokra tanulni, vagy még messzebb a fővárosba. A község felkarolta Pencz Endre javaslatát, és egy év alatt lakossági összefogással, iparosok, kereskedők támogatásával és felajánlásaival 1935 szeptemberében elkezdődhetett a tanítás a Társulati Fiú és Leány Polgári Iskolában. A tanítást a mai Hugonnai Vilma Általános Iskola épületében kezdték el, az első évben 68 diákkal, majd a 40-es évek elején már 430 diákja volt a polgári iskolának, aminek hamar elterjedt a jó híre, és a környező településekről is tanultak itt diákok.
Az iskola nagyszerűsége Pencz Endre igazgatónak köszönhető, aki újszerű, modern pedagógia programot állított össze. A korszerű tanítási módszereken túl, tanórán kívüli programokat is biztosítottak a diákok számára. A Zrínyi-önképzőkör a gyerekek aktivitására épült, amelynek színjátszó köre is volt. A hazafias nevelés kiemelt szerepet játszott az iskola életében. Pencz Endre szervezett egy zászlós szakaszt, amelynek tagjai magyar nemzeti zászlóval vonultak fel az iskolai és a községi ünnepségeken. Turisztikai programok keretében bejárták az egész országot és a visszacsatolt magyar területeket is. Az iskola mellett jégpályát készítettek a diákok számára. 1945-1948 között ismét át kellett költözniük a tétényi iskolába, ahol 1948-ban fejezték be az oktatást. Pencz Endre sem a községtől, sem a kerülettől nem kapta meg az érdemeiért az elismerést. A kerületben nem tartottak igényt tovább pedagógiai munkájára. Több éven keresztül a szomszédos, XI. kerületben tanított. Volt diákjai sokszor felkeresték őt a lakásán, hogy beszélgessenek vele. Kiváló pedagógusi munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint egykori diákjai szeretete, akiknek a kezdeményezésére avattak emléktáblát 2012-ben.
