Felújították Budapest és a XXII. kerület legrégebbi köztéri szobrát, amelynek átadását ünnepélyes keretek között tartották meg. A Hosszúhegy téren található Nepomuki Szent János szobrot Karsay Ferenc polgármester és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes leplezte le.
Nepomuki Szent János szobra feltételezhetően Budáról vagy az egykori Kiscellből került a kerületbe. Nagy valószínűséggel a barokk szobor az 1750-es évek körül keletkezhetett. A szent életnagyságban, főpapi ruhában látható, kezében feszülettel, s a vértanúságát jelző pálmaággal. Művészettörténészek szerint a hazai barokk szobrászat egyik jelese, Bebó Károly lehetett a szobor alkotója. A község közadakozásából 1790 körül megvásárolt szobrot korábban két alkalommal újították fel.
Nepomuki János 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (mai Nepomuk) városkában. 1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték a prágai dóm papjává. 1389-ben a prágai érsek kinevezte általános helynökévé. A prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király közötti feszült helyzetét nem könnyítette, hogy Nepomuki János, mint a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, és a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. A király ezért 1393-ban kegyetlenül megkínoztatta és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezte örök nyugalomra. 1729-ben avatták szentté. Közép-Európában, főként a barokk korában, számos szobrot és templomot emeltek a tiszteletére.
A szobor leleplezését követően Németh Zsolt országgyűlési képviselő beszédében elmondta, hogy nem véletlen, hogy a Duna mellett állították fel a szobrot, hiszen Nepomuki Szent János a folyók, a hidak, a hajósok, a vízimolnárok, a halászok védőszentje.
„Az egyéni és a közösségi szenvedésnek a jelentősége egy nemzet kultúrájában vagy a kereszténységen belül nem megkerülhető kérdés” –hívta fel a hallgatóság figyelmét az országgyűlési képviselő, aki hangsúlyozta, hogy a Duna összekapcsoló elem a hamarosan megépülő Galvani-híd és a szobor között, amely segíteni fogja a főváros közlekedését és annak fontos ütőerévé fog válni.
„Itt a kerületben nem szobrokat döntünk, hanem szobrokat állítunk, és szobrokat újítunk fel. A nyugati világ a szobordöntések korszakát éli, mi ellentétes irányt képviselünk, a múlt értékeinek tisztelete, a szobrok restaurálása jelenti az útmutatást. A modernizáció és az értékek tisztelete egymást erősíti a gondolkodásunkban”- mondta Németh Zsolt.
Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes asszony beszédében azt hangsúlyozta, hogy Nepomuki Szent János tanulságos története arra figyelmeztet minket, hogy a hatalom sosem lehet korlátlan, nem jelentheti a mások érzéseihez, gondolataihoz, titkaihoz való hozzáférési jogot. Azok, akik visszaélnek a hatalommal, azokat elsodorja a történelem és azok maradnak az emlékezetünkben, akik az emberiességért, a hűségért, a magasabb erkölcsi értékekért éltek és haltak.
„A Budapesti Történeti Múzeum, az A-Híd Zrt., a kerület és a fővárosi önkormányzat munkatársainak jóvoltából végre megújult a szobor. Nagy örömömre szolgált, hogy 2021-ben újra sikerült felújítani az A-Híd Zrt. nagylelkű felajánlásának köszönhetően, így újra büszkék lehetünk erre a szoborra, ami már a 18. század óta díszíti ezt a teret”– fejezte be beszédét a főpolgármester-helyettes.
Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy cége 70 éves múltra tekint vissza, több száz hídépítési projektben vettek részt. Rendkívül büszkék arra, hogy Budapest legrégebbi köztéri szobrának a felújítását végezhették el. 2013 óta a nyolcadik Nepomuki Szent János szobrot újítják fel, viselve annak költségeit.
A beszédeket követően Ailer Gáspár plébános áldotta meg a szobrot.