A Budafok – Kisvárda focimeccs igazi csemegének tűnt. A 22. kerületi csapat feljutása is csodaszámba ment, s itt már minden gól, minden pont ajándék. A Kisvárda viszont már tartósan megmaradt az első osztályban. No, de arra is emlékszünk, milyen izgalmak közepette, hisz az utolsó fordulóig aggódhattak a Várkerti Vitézek. Persze ezzel együtt is a netes esélylatolgatók kétharmada a kisvárdai labdarúgók sikerére tippelt. A budafoki nyilatkozatok viszont magabiztosságot tükröztek, s fogadkoztak a fiúk, hogy nem csak a rokonoknak integetni mennek ki a pályára. A Kisvárdánál ugyanakkor az új montenegrói légiós koronavírus-kavalkádja nehezítette a lélektani felkészülést. Így indultunk.
A Budafok kezdett lelkesebben. Először balról érkezett egy veszélyes beadás, majd egy szögletet az erős szél tolt meg, s lemaradt a támadó. Aztán a 13. percben saját térfelének közepén elvesztette a labdát a Kisvárda. A budafoki középpályás jobbra röviden indított, s Kovács Dávid 15 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot. Budafok- Kisvárda 1-0.Aztán három perc múlva a kisvárdai brazil, Viana egyedül megoldott mindent. Megnyert egy fejpárbajt, elindult a budafoki kapu felé. Védője csak hátrált, s Viana 20 métert vezette a labdát, majd eltekerte a védő és a kapus mellett 15 méterről. Bravúros mozdulat volt. 1-1.
Fél óra elteltével nem adott meg egy 11-est a játékvezető a Budafoknak, mert nem látta jól nyilván a szakadó esőben. A nyújtott kisvárdai karon táncolt a labda, vitatni nehéz lett volna.
Rengeteg 11-est nem kapott meg a Várda az előző szezonban, meg sok igazságtalant befújtak ellene, most jön a kompenzálás talán. A félidőben 1-1 volt.
A második elején a Kisvárdának voltak helyzetei, két tekerést is lábbal védett a budafoki kapus. Hej Viktoré volt a veszélyesebb, a bal sarokból kispárgázta Póser. Kicsit később Viana ugrott ki a 16-oson belül, az ötös sarkáról, balról lőtt. A budafoki kapus előbb felütötte a labdát, majd elkapta. Nagy védés volt. A Budafoknál a leglelkesebb játékos, Kovács megsérült, helyére Zsóri jött be, aki Puskás-díjas gólt szerzett élete első élvonalbeli meccsén. Most a Budafoknál bizonyíthat, hogy nem csak egyszer sült el a lába. A 74. percben Kovácsréti lapos, sunyi kis lövést eresztett meg. A felázott talajon a labda begyorsult, mint Niki Lauda fénykorában, s Póser épp hogy kitolta a bal sarok elől. A Kisvárda lehozta Sassát, aki láthatóan nem bírta az esőt. Bejött az új szerzemény, Navratil, de sokat nem mutatott egyelőre.
A 80. percben a budafoki Szabó ugrott ki, s balról nyolc méterről a becsúszó védőbe lőtt. A szögletet Vaszicsku tette rá, eltörte ugyan a labdát, de az épp emiatt bepattogott Dombó, a kisvárdai kapus kezei mellett a kapuba. Budafok-Kisvárda 2-1. A 83. percben egy kisvárdai hazaadás megállt a tócsában, a budafoki csatártól egy lépésre. Zsóri teljesen egyedül volt Dombóval szemben, begyalogolhatott volna a kapuba. Ehelyett a budafoki játékos ráemelte, de fölé ment. A vége elképesztő volt. Annyira felázott a talaj, hogy olyan volt az egész, mint a strandfoci. Megállt a labda a tócsákban, passzolni nem lehetett. Először az egyik kisvárdai játékos gyanús körülmények között eltűnt a budafoki védők gyűrűjében, majd kicsit később már tuti lerántották a középpályást a 16-oson belül. Más kérdés, hogy manapság ezt, hogy hátratekert kézzel lefogom a másikat a beadásoknál, gyakorlatilag többet alkalmazzák a fociban, mint a vízilabdában a klasszikus herefogást.
Mindenestre a végén Dombó már dekázva rúgta ki, s hajtott a Kisvárda az egyenlítésért, beadás beadást követett. A játékvezető három percet rátett, ez nem tűnt jó ötletnek, de nem húzott semerre a spori, nyilván úgy gondolta, ne ezen múljon. Nem ezen múlt, vagy a Budafok jobb, mint gondolták sokan, vagy a Kisvárda gyengült meg. Majd megtudjuk később. Budafok- Kisvárda 2-1.