December 18-én folytatódik a BDZ Budafoki Hangversenyesték című bérletsorozat koncertje, de nem a megszokott formában a közönség személyes részvételével, hanem a Klauzál Ház virtuális koncerttermében. Az ünnepre hangolódást kiválóan szolgálja a remek műsorösszeállítás.
MŰSOR:
Bach: D-dúr szvit BWV 1069
Bach: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
Csajkovszkij: Vonósszerenád
ELŐADÓK
Balog József – zongora
Hangversenymester: Berán Gábor
Bach D-dúr szvitjében jól elkülönül három hangszeres kórus: a trombiták az üstdobbal, a három oboa a fagottal, illetve a vonóskar. A mű egy francia nyitánnyal indul, melyet francia eredetű hagyományos tánctételek követnek. A bourrée és a gavotte eredetileg francia paraszttánc volt, gyorsabb tempóval, örömteli karakterrel, s később vált stilizált műzenévé. Ezt követi a leghíresebb francia udvari tánc, a menüett, amely kezdetben szintén élénk tánc volt, lelassulásának azonban konkrét oka volt: az öregedő XIV. Lajos elrendelte, hogy játsszák a menüetteket lassabban, mivel számára túl megerőltető volt a gyors tánc.
Bach A-dúr zongoraversenye – eredetileg csembalóra és vonószenekarra íródott – a szerző billentyűs versenyművei közül a negyedik. Keletkezését homály fedi, a zenetörténészek szerint a legvalószínűbb, hogy egy elveszett, másik hangszerre írt versenymű későbbi átdolgozása. A hangversenyen a szólót a többszörös nemzetközi díjjal kitüntetett Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Balog József szólaltatja meg.
Az est harmadik része Csajkovszkij vonósszerenádja, amely a szerző egyik legnépszerűbb darabja. A mű a klasszikus, négytételes szimfóniák és vonósnégyesek formáját követi, a „scherzo” funkciójú keringővel a második helyen. A zeneszerző mindegyik tételnek külön címet adott. Az első tétel címe: „Darab szonatina formában”. A bevezetés különös hangsúlyt kap a műben: visszatér a nyitótétel, illetve a finale végén is, mintegy keretbe foglalva a teljes kompozíciót. A leheletkönnyű, „tündértáncszerű” melléktéma Csajkovszkij balettzenéinek rokona. Az egyetlen, romantikusan szárnyaló témát feldolgozó harmadik tétel („Élégie”) új színt hoz a műbe: bevezetése mintha egy négysoros orosz népdalt idézne. A „Finale (tema russo)” címmel maga a szerző is hirdeti, hogy a finale alapanyaga immár valódi orosz népdal – nem is egy, hanem kettő: az egyik a lassú bevezetés, a másik a gyors szonátatétel főtémája.
A videó december 18-án 19:00 órától válik elérhetővé a BDZ oldalán, és egészen január 18-a éjfélig megtekinthető! A jegyvásárlásról minden információ megtalálható itt.