2020. október 6-án a helyi képviselő lakossági fórumot szervezett, melynek témája Rózsavölgy aktuális problémáinak összegyűjtése volt. A fórumra meghívták a polgármestert is. A legnagyobb igény a Hosszúréti-patak medrének évtizedek óta halogatott rendezésére volt. A rózsavölgyiek egyértelműen megfogalmazták: a Fővárosi Csatornázási Művek végezze el végre a meder egyre inkább szükséges karbantartását!
Ez a minimum program, de a patak parti ingatlanok tulajdonosai szorgalmazták a 2011-ben meghiúsult árvízvédelmi létesítmény megépítését is. A polgármester ezt indokoltnak tartotta és ígéretet tett, hogy megteszi a szükséges lépéseket az árvízvédelemért felelős fővárosi cég, a Fővárosi Csatornázási Művek felé. Mivel a kotráshoz és az árvízvédelmi létesítmények megépítéséhez is helyet kell biztosítani, több környékbeli lakó felszólítást kapott telekhatárai rendezésére. Az ominózus levelek pedig alaposan felpezsdítették a helyi közéletet.
A Rózsavölgyben található Hosszúréti-patak árvízvédelme, pontosabban annak hiánya már hosszú évek óta jelent kockázatot az ott élők számára. Tavaly év végén mi is írtunk róla, akkor Budafok-Tétény önkormányzata levélben kérte a patak üzemeltetéséért felelős Fővárosi Csatornázási Műveket a meder tisztítására és kotrására, ami azonban nem történt meg, mivel az FCSM nem látta indokoltnak és megvalósíthatónak.
Most újra előkerült a Hosszúréti-patak ügye. Január 27-én ugyanis a patak medrének mentén található ingatlanok tulajdonosai levelet kaptak, amelyben felszólítják őket telekhatáraik rendezésére. Erre azért van szükség, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek el tudja végezni a patak megfelelő karbantartását.
Évtizedek alatt több kerítés „elvándorolt” a helyéről, nem pontosan a jogi telekhatáron húzódik, hanem néhány méterrel odébb, közel a patak medréhez. Korábban ezt semmilyen szerv nem szankcionálta, most viszont a patakot üzemeltető FCSM előkészítés alatt álló munkálatainak útjában állnak a szabálytalanul elhelyezett kerítések és csapadékvíz-bevezetések.
A felszólított lakók közül sokan Rózsavölgy egyéni képviselőjéhez, Jurás Lászlóhoz (Civil frakció) fordultak, aki a problémával megkereste Karsay Ferenc polgármestert. A polgármester ezért a február 3-i frakcióvezetői ülésen tájékoztatta a jelenlévőket a történtekről és az indokokról.
Másnap, a Momentum XXII. kerületi szervezetének elnöke, Havasi Gábor Facebook-oldalán posztolt egy nyílt levelet Karsay Ferencnek címezve. Ebben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a lakókat költségekkel járó intézkedésre kötelezik, és arra szólította fel az önkormányzatot, hogy nyújtson pénzügyi segítséget azoknak, akiknek nehézséget jelent a munka kifizetése.
Ezen a ponton az ügy várhatóan egy jogvitához érkezik. Lehet-e egy jogsértő módon elhelyezett kerítés áthelyezéséért kártérítést kapni? Veszélyeztetheti-e bárki a környék biztonságát saját kerítése miatt? Felel-e az önkormányzat azért, ha valaki úgy vásárol ingatlant, hogy nem tisztázza annak pontos határait?
Megkerestük Jurás Lászlót, Rózsavölgy egyéni képviselőjét, akihez a napokban számos helybéli fordult már ebben az ügyben. A képviselő elmondta, van köztük olyan is, akinek nemhogy a kerítése, de a kertjében álló fészere is útban van, így azt is el kéne bontani.
„Nagyon nehéz helyzet, én is folyamatosan tájékozódom az ügyben, miközben közvetítek a lakók és a Polgármesteri Hivatal között. Többen vannak, akik az elmúlt években vették meg házukat, ők például nyilván nem tehetnek a kialakult helyzetről. Mivel a patak kérdése becsléseim szerint összesen 30-40 házat érinthet, mindenképpen azt szorgalmazom, hogy a szóban forgó terület egészén szakszerű geodéziai felmérés készüljön, ami alapján tisztázzuk a jogi telekhatárokat és egységes megoldási tervet tudunk felállítani” – mondta Jurás László.
A Hosszúréti-patak múltjával kapcsolatban Zugmann Pétertől (Fidesz-KDNP) is érdekes részleteket tudtunk meg. Zugmann Péter jelenleg listás képviselőként van jelen az önkormányzatban, azonban 2006-tól 2019-ig ő volt a körzet képviselője. Ő elmondta nekünk, hogy 2010-ben Rózsavölgyet árvíz sújtotta, amely több, mint száz háztartást érintett és jelentős környezetszennyezéssel is járt, mivel az árvíz egy gépműhelyből több száz liter fáradt olajat mosott ki.
Ekkor minden érintett követelte az árvízvédelmi létesítmények megépítését. A főváros vezetése pedig lépett, 2011-ben, a patak kiöntése után 1 évvel már megvoltak a tervek, és a közbeszerzéssel kiválasztott kivitelező egy fővárosi projekt keretében a Hosszúréti-patak rendezésére. Azonban amikor a kivitelező egyéb nehézségei miatt nem tudta megkezdeni a munkát, jó ürügyet talált a levonulásra, a rendezetlen telekhatárok és vízbekötések miatt. Ez jogilag, sajnos megállt, így hiúsult meg akkor az építkezés. Jelenleg az önkormányzat éppen ezt a problémát próbálja rendezni, elő kívánja készíteni a jogilag is tiszta közterületet a későbbi fővárosi munkavégzéshez.
„A levelet még én sem láttam, így nem tudom pontosan, hogyan fogalmaznak benne, ugyanakkor a tartalmával egyetértek, hiszen ahhoz, hogy a patak kérdése megoldódjon, ez a legelső lépés, ezt a 2011-es események is szemléltették. Havasi képviselő úr érvelését nem egészen értem, hiszen ő most éppen azokat az ottlakókat akarja megvédeni az önkormányzattól, akik egy esetleges újabb árvíz esetén a legnagyobb veszélyben lennének. Felmerülhet az is, hogy a helyi intézkedést azért támadja, mert bár a főváros autópályát vagy alagutat akar építtetni Rózsavölgybe az Albertfalvai hídhoz kapcsolódóan, de az árvízvédelmi problémával magára akarja hagyni a rózsavölgyieket.” – vélekedett Zugmann.
Az biztos, hogy a Hosszúréti-patak rendezése – ahogyan azt Havasi Gábor is írta – közös érdek. Érthető, hogy az ezzel kapcsolatos viták nemcsak a Honfoglalás útiakat, de az egész körzet lakosságát megmozgatják, és a XXII. kerületi politikai életnek is fontos témája.
Amint értesülünk a fejleményekről, újabb cikkel jelentkezünk.