Az élőfalak jelentősége a városképben

by talastunde

Az élőfalak – vagy ahogyan gyakrabban nevezzük őket, a zöldfalak és zöldhomlokzatok – egyre népesebb részét képezik közterületeinknek, épületeinknek világszerte. Ma már szinte bármelyik nagyvárosba látogatunk el, nehezen tudunk úgy sétálgatni a belvárosi részeken, hogy ne pillantanánk meg egy-egy impozáns zöldfalat vagy zöldhomlokzatot. Az ok érthető, mivel ezek a vertikális, növényekkel borított felületek nem csak mutatós látványt nyújtanak, de igen fontos hatásuk van a városkép kialakításában is. Ezen kívül pedig szerepük van a városi szennyező gázok megkötésében is. Dr. Kisvarga Szilvia és Dr. Orlóci László cikkét olvashatják.


Mióta léteznek zöldfalak?
Mivel az utóbbi években jelentek meg nagy számban a településeken, városokban, s mivel egy pár éve igazán sokat hallani róluk, korábban nem voltak annyira ismertek, ezért jogosan mondhatnánk, hogy egy valódi 21. századi találmány. De ez nem igaz. Ugyanis 1938 volt az az év, amikor is egy neves tájépítész, egy bizonyos Stanley Hart White azt mondta, hogy a természetet falakon, épületeken is nagy terjedelemben szeretné megjeleníteni – és megalkotta az első ilyet. Így ezeket a „vegetációt hordozó építészeti rendszereket” szabadalmaztatta is. A zöldfalak pedig kezdetben ugyan lassan, de megindultak virághódító útjukra.


Melyek a világ legnagyobb zöldfalai?
A világ állandóan változik, s így változik benne minden és mindenki, így az épp rekordot tartó zöldfalak helyezési rendje is változhat. Miközben ezeket a sorokat írjuk, a Qatar városában található Khalifa Avenue sugárúton lévő több mint 7000 négyzetméteres zöldfal a világ legnagyobb zöldfala. Ezt azért nehéz lesz túlszárnyalni. A fal virághírű és rengeteg turistát vonz, ezzel igencsak megnöveli a város látogatottságát – a növénybarátok körében legalábbis.

Khalifa Avenue

Ha már itt tartunk, a világ legmagasabb zöldfala pedig Quebec-ben található, amelynek magassága csaknem 6 méter, s több, mint 11 000 növénynek ad otthont. Ne feledkezzünk meg a természetes zöldfalakról sem. A világ legnagyobb természetes zöldfala Afrikában található, amely tulajdonképpen széltében húzódik majd végig a Szahara alatt. Feladata az lesz, hogy megakadályozza a Szahara délre húzódását és ezzel számos élőlény, emberélet elveszítését. Eddig ehhez 130 millió csemetét ültettek el a tervezők és kivitelezők.


Milyen jótékony hatásai vannak a zöldfalaknak?
A zöldfalakat nemcsak a szépségük miatt hozzák létre, hanem számos jótékony hatásuk miatt is. Így például csökkentik az épület hőmérsékletét, amely otthont ad nekik. Miért? A növények elnyelik a napsugárzás 50%-át, és ez nagymértékben segít kellemesebb klímát varázsolni az épületben. Számokra fordítva ez annyit jelent, hogy átlagosan 33%-kal kevesebb légkondicionálásra van így szükség, amely nagy segítséget jelenthet a pénztárcánknak és az ökoszisztémának is – főként az energiaválság időszakában. Egy Athénban végzett felmérés szerint például egy hagyományos fal és egy élőfal külső felületi hőmérséklete között 8-10 ◦ C volt a különbség. A zöldfalak hőmérséklete tehát lassan emelkedik, de lassabban is hűl le. A növényekkel borított fal éjszakai hőmérséklete az olaszországi Bariban 3,5 ◦C-kal bizonyult magasabbnak, mint a csupasz falaké. Ezt az előnyt a tavaszi és őszi időszakban is kihasználhatjuk. A zöldfalak hőteljesítménye természetesen függ a tájolástól, az éghajlattól, a használt növénytípustól és a teljes fedéstől.

Nem csupán a beltéri, de a kültéri hőmérsékletet is csökkenti. A növények párolgása miatt a légkörbe kerülő vízpára hűti a zöldfalak környezetét – így közelükben kicsit meghűsölhetünk a forró nyári napokon. Nem csupán a hőmérsékletet csökkentik, hanem a zaj ellen is védelmet nyújtanak. Egy felmérés szerint a zöldfalak és zöldhomlokzatok kiváló zajfogók, ami igen előnyös tulajdonság a zsúfolt és hangos városokban. Az élőfalak átlagosan több mint 40%-kal több zajt képesek elnyelni, mint a hagyományos homlokzatok. Így a belső környezet érezhetően csendesebbé válik. Ezek mellett kiemelhetjük még a stresszcsökkentő hatásukat. Kimutatták, hogy csak azzal, hogy az ember pár percig nézi a növényeket, statisztikailag igazolhatóan csökken a vérnyomásuk, a stressz-szintjük és izmaik ellazulnak. Ha zöldfal nincs is a munkahelyünkön vagy az otthonunkban, érdemes ezért is beszerezni pár szobanövényt, hogy segítsenek nekünk a mindennapokban. Egy Londonban végzett felmérés szerint 25 518 ember adatait felhasználva a zöldterületek 300 méteres körzetében élő lakók mentális jóléte kimutathatóan magasabb.

Arról nem is beszélve, hogy a munkahatékonyság magasabbá válik a növények között – legyen szó házimunkáról vagy épp egy számítógép előtt végzett feladatról. Nem csak ilyen előnyei vannak azonban a zöldfalaknak. Kimutatták, hogy amelyik étteremben vagy más vendéglátó egységben sok a növény vagy élőfallal rendelkezik, a vendégek jóval több időt töltenek ott, és általánosan elégedettebben távoznak.

Köszönetnyilvánítás : A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22  azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos  Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.

Olvasta már?