BDZ-napot tartanak a Zeneakadémián vasárnap

by talastunde

Szeptember 25-én a Budafoki Dohnányi Zenekar különböző műfajokban tart rendkívül izgalmas előadásokat a Zeneakadémián. Soroljuk a programlehetőségeket.

11:00 Megérthető zene

PÁRBESZÉD AZ ISTENEKKEL

Mozart: Jupiter szimfónia KV 551 

Mozart 1788-ban jegyezte be szimfóniáját a többé-kevésbé rendszeresen vezetett műjegyzékébe, Szimfónia zárófúgával elnevezéssel. A Jupiter melléknév először egy 1821-es koncertnaptárban jelenik meg írásban. Az elnevezés találó, mert joggal érezhetjük úgy, hogy Mozart ezzel a művével bebocsátást nyert az Olimposzra. A mű első tétele jellegzetes párbeszéd az istenekkel, egy kérlelhetetlen kijelentő mód és egy szívből jövő kérdéssor áll egymással szemben. Ez a kettősség szokatlan módon a második tételben is fellelhető. A harmadik tétel a zenetörténet egyik utolsó igazi menüettje. A negyedik tétel pedig egy rejtélyes témára épül, melynek oly sok előfordulása van a zenetörténetben, de Mozart névjegymotívumának is nevezik. A tétel vége egy különleges zeneszerzői bravúr, ahol egy rövid fúga csendül fel, ám nem csak egyetlen témából, hanem a darabban megszólaló valamennyi zenei anyag egymásra torlasztásával.

Előad és vezényel: Hollerung Gábor

14:30 Családi koncert

PÉTER, PIROSKA MEG A FARKAS – CSALÁDI MESEJÁTÉK ZENEI ASSZOCIÁCIÓKKAL

Mese apának, anyának, nagyiéknak, és főleg a gyerekeknek arról, hogy ha a barátaink csak ránk számíthatnak, akkor igenis be merünk menni a sötét erdőbe, és nem félünk a farkastól. Persze az sem árt, ha van egy legjobb barátunk, és kicsit értünk az állatok nyelvén is.

Mindez rengeteg zenével, Mozarttól John Williamsig!

A koncertet 5 éven felülieknek ajánlják.

Szövegíró és mesélő: Turcsányi Ildikó
Vezényel: Hollerung Gábor

16:00 Műhelybeszélgetés – Solti terem

KI VISZI ÁT A MŰVÉSZETET…? – Összművészeti kerekasztal-beszélgetés zenéről, közönségről, jelenről, jövőről

A BDZ-nap állandó eseménye egy-egy alkotói beszélgetés. Az idei eseményen különböző művészeti ágak képviselői ülnek egy asztalhoz, hogy zenéről, közönségről, jelenről, jövőről beszélgessenek.

A program látogatása ingyenes.

A beszélgetést vezeti: Ókovács Szilveszter (a Magyar  Állami Operaház főigazgatója)
Résztvevők: Hollerung Gábor (a BDZ ügyvezető zeneigazgatója)
Juronics Tamás (a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője)
Bakos-Kiss Gábor (a Győri Nemzeti Színház igazgatója)

18:00 Nagyterem

Zenei kalandozások a BDZ Big Banddel – Klasszikusoktól a filmzenékig

A BDZ-nap közönsége most hallhatja először a BDZ Big Bandet, amely egyedülálló módon a szimfonikus zenekar tagjaiból alakult, és rendszeres fellépője a BDZ-hez kapcsolódó rendezvényeknek, koncerteknek.
Ebben a műsorban az újraértelmezett, big band köntösbe bújtatott klasszikus dallamok, filmzenék, a hagyományos big band zenék szólalnak meg. Az izgalmas zenei utazásban két kiváló vendégművész, Polyák Lilla és Gájer Bálint kíséri el BDZ Big Bandet.

Előadók:

BDZ Big Band

Csatos Ferenc, Monoki Attila, Nagy Antal, Puskás Csaba – trombita
Sütő András, Pálinkás Péter, Gáspár Olivér, Hegyi Gábor – harsona
Szepesi Bence, Horváth Marcell, Ablonczy Keve, Nagy Viktor, Mester Dániel – klarinét, szaxofon
Lázár Gyula – bőgő
Nagy Zsolt – dob
Csikós József – zongora

Polyák Lilla, Gájer Bálint – ének

20:00 Esti nagykoncert – Nagyterem

ESTI VARÁZSLAT

Camille Saint-Saëns: Danse Macabre
Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínytevései
Paul Dukas: A bűvészinas
John Williams: Harry Potter – 2 részlet a szvitből

A BDZ-nap egy varázslatos esti programmal ér véget. A hangversenyre Guido Mancusi olyan műveket válogatott, melyek valamilyen módon kapcsolódnak a mágiához.

Saint-Saëns Danse macabre című műve egy igazi fekete misét idéz.

Till Eulenspiegel, a polgárpukkasztó csínytevő kalandjai elevenednek meg Strauss szimfonikus költeményében, mely bemutatja a főhős útját a kalandokon keresztül az elfogásáig, majd az akasztófáig. A zene híven követi utolsó rándulásait, ám az ezt követő Till-motívum felcsendülése felteszi a kérdést: vajon tényleg sikeres volt-e az akasztás?

Dukas Goethe balladájára írt művében a kis bűvészinas – mestere távollétében – elvarázsolja a seprűt, hogy az engedelmes szolgaként elvégezze helyette a házimunkát. Ám a seprű önálló életre kel. Inasunk hiába próbálja megállítani varázslattal, erővel, végül kénytelen egy baltával darabokra törni. És ekkor a seprű darabjai egyesével életre kelnek, és járják tovább vad ámokfutásukat. A mester a legjobb pillanatban tér haza, és egy egyszerű varázsszóval véget vet a felfordulásnak.

Nincs varázslat Harry Potter nélkül. John Williams zenéje által megelevenedik a közönség előtt a varázsvilág összes sejtelme, a varázslatos lények, a titokzatos múltbeli események. Egy olyan világ, amelybe mindannyian szeretnénk a mindennapok elől egy kicsit elmenekülni.

Olvasta már?