Garbóci László helytörténészt, a kerület díszpolgárát kérdeztük a városháza udvarának zöldítése témában.
“1928-ban épült a városháza úgy, hogy mögötte épületek álltak. A házasságkötő termét utólag, a 60-as években építették hozzá a középső szárnyon, a mai napig ezért tűnik kissé befejezetlen torzónak. Voltak elképzelések, hogy a városházát déli irányban bővíteni fogják, de a lakótelep építésekor odakerült a két tízemeletes tömbház, így nem tudták befejezni a bővítését. Több terv is készült ennek a továbbgondolására, de ezek nem kiviteli tervek voltak. Már akkor zöldíteni szerették volna a városháza belső udvarát, de ez gyakorlatilag nem valósult meg. Miután a városháza házasságkötő terme kettévágta a hátsó udvart, ezért ott két keskeny kis terület maradt, illetve ahol ideiglenesen gépkocsik parkolnak, amely rendezetlen terület. Ezt mindenképpen le kellene zárni, vagy úgy, hogy déli irányba bővítjük az épületet, és egy nagyobb belső udvarrészt alakítunk ki, vagy ha így marad, akkor a déli tízemeletes épületekre néző homlokzati falakra valami muráliát kellene készíteni, illetve az előtte lévő területet cserjékkel, bokrokkal, odaillő fával beültetni. Ez így esztétikailag mindenféleképpen jobban nézne ki” – mondta a helytörténész.
Garbóci László még azt az információt is megosztotta velünk, hogy 1993-ra készült el a városháza műemléki tervdokumentációja, ami alapján az épületet még abban az esztendőben műemlékké nyilvánították. Akkor a tervdokumentációt elkészítő Vadas Ferencéknek volt egy javaslatuk, ami a beépítést és a déli oldalfal lezárását javasolta volna, de anyagi okok miatt ez nem valósult meg.