A képviselő-testület ülésén megegyezés született az egykori Haggenmacher Sörgyár, a későbbi ÁGKER pince (Sörház utca–Ibrik utca, 224759/1. hrsz.) környékén élők nyugalmát illetően. Kérdéseinkre Karsay Ferenc polgármester válaszolt.
Mit tudhatunk arról a területről, amiről most konszenzus született?
Van egy olyan terület Budafok-Tétényben – nevezzük Borhegynek a régi nevén -, amelynek a szabályozása egy előttünk álló feladat. Ez hagyományosan egy ipari terület, a volt Haggenmacher Sörgyár, amiről sokan nem tudják, hogy a Dreher Sörgyár elődje. Dreher Antal a Haggenmacher sörgyáros családtól vásárolta meg a Kőbányai Sörgyárat, és ily módon a Dreher a Haggenmacher utódja. Itt volt az anyavállalat ezen a területen, és a régi épületek most is itt állnak. Később nagy múltú borászatok tevékenykedtek és tevékenykednek itt. Sajnos két híres borász már nincs köztünk, akinek itt volt a pincéje a környéken. Az egyikük König Ferenc, a másikuk Bakos Gábor, a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál egyik alapítója. Hozzá köthető az ÁGKER pince, amely pont ezen a telken működött , amiről a vita is kialakult. Ilyen múlttal rendelkezik ez a terület.
Ha ilyen ipari múlttal rendelkezik a terület, akkor hogy lehet, hogy az ott élők nem szoktak hozzá, hogy zajjal jár mindenfajta ipari tevékenység?
Ez attól is függ, hogy milyen távolságra vannak. Az egykori sörgyár területén van néhány lakóépület is, abszolút ipari környezetben, a tömbön belül. Volt egy bizonyos helyrajzi szám, amivel az ellenzék külön foglalkozott, de a szabályozási terv által érintett terület az jóval nagyobb. A telek közvetlen közelében nem nagyon vannak lakóingatlanok. A teljes szabályozási területen vannak, de a helyiek tudják, hogy ez egy hagyományos ipari környezet, hiszen ott élnek, nem úgy, mint a szeretett ellenzékünk. Ettől függetlenül az a felvetés, amiből a konszenzus született, az teljesen elfogadható: itt ne legyen zajjal járó ipari tevékenység.
Mi a bevett önkormányzati gyakorlat az ilyen helyzetekben?
Mindig megpróbáljuk az önkormányzat, a lakosság által elfogadható településfejlesztési célokat, illetve a beruházási kedvet összeegyeztetni. Tehát nem kész helyzet elé állítani a területek tulajdonosát, ugyanakkor a nyomásnak sem engedni, ami az önkormányzatra nehezedik, hogy ide most jönnek, és sok pénzt fektetnek be, és akkor muszáj, hogy a szabályozás eleget tegyen ennek. Ezeket jó előre tisztázni. Most abban született konszenzus, hogy ide ne jöjjön semmi, ami nagy zajjal és nagy forgalommal jár. Szeretnénk kizárni a nagy forgalmú kereskedelmi központokat, illetve a nehézipart – ami egy nem létező fogalom napjainkban. Ebben értünk egyet, és ez rendben van.
Ön mit tud tenni polgármesterként?
Nekem, mint az önkormányzat gazdálkodásáért felelős vezetőnek, az a kötelességem, hogy hagyjam nyitva az összes észszerű lehetőséget, ami lehetővé teszi, hogy ez a terület hasznosuljon. Van benne önkormányzati tulajdon, elég sok, és van, ami magántulajdon. Ezeknél az érdekeket valahogy egymáshoz kell igazítani.
Milyen megkereséseik voltak?
Volt egy filmstúdió, ami a forgatásokhoz stúdiókat szeretett volna kialakítani, illetve raktárként használta volna a nagy pinceágakat, továbbá felmerült egy nyugdíjas háznak az építési lehetősége, terve is. Mindkettő olyan szerintem, ami abszolút elfogadható.
Mi az, amit teljesen kizárnának?
Kevésbé örülnék például egy munkásszállónak, ilyen megkeresésünk már volt, de elutasítottuk. Ez most egy elég problémás hasznosítási lehetőség, de teljesen mindegy, hogy mit szeretnénk mi. Gazdálkodási szempontból a lényeg, hogy ne korlátozzuk le az önkormányzati ingatlan további sorsát olyan módon, hogy az értékes telekből értéktelen válik.
Lakossági részről milyen észrevételek érkeztek?
Az emberek, akikkel beszélgettem, elsősorban arra panaszkodnak, hogy időről időre feltűnnek hajléktalanok, akik az elhagyott iparterületre beköltöznek. Ilyenkor jön a rendőrség, a közterület-felügyelői ellenőrzések, és megpróbálják őket erről a területről elküldeni.
Mi nehezítheti a terület hasznosítását?
Egy jelentős korlátot jelent a megközelíthetőség, hiszen ezt egy szűk kapun keresztül, mondhatjuk úgy, egy alagúton keresztül lehet megközelíteni. A helyrajzi szám alapján szereplő terület egy volt bánya, ahol követ bányásztak, és úgy jöttek létre a pincék, hogy mikor már nem volt gazdaságos a mészkő kitermelése – amiből fél Budapest épült – és volt egy hatalmas, külszíni fejtésből kialakult lyuk, akkor pincéket vájtak az oldalfalból. Ilyen módon például nehezen tudok elképzelni egy potenciális zöldterületet, hiszen a mészkőbe, a pincébe földterületet elhelyezni nem tűnik gazdaságos, életszerű megoldásnak, de ettől függetlenül lehetnek jó ötletek, várjuk a javaslatokat. A szabályozás 2024 folyamán megszületik, ezeket az előzetes felvetéseket mind tartalmazni fogja, a tömb lakóinak a véleményével együtt.
Mikor várható döntés a hasznosításról?
Az előző képviselő testületi ülésen döntöttünk Budafok-Tétény költségvetéséről, ott is feltették a képviselők a kérdést. A válaszom ugyanaz: ingatlant akkor adunk el, ha olyanok a gazdálkodási feltételeink, hogy jó üzletet tudunk csinálni. Nem vagyunk rákényszerülve, hogy ingatlanokat adjunk el, amikor az ingatlanok ára alacsony, hiszen egy csökkenés utáni stagnáló periódusban vagyunk. Amikor alacsonyak az ingatlanárak, vásárolni szeretünk, amikor pedig magasak, akkor eladni. Nem látom az eladás lehetőségét, de ha jó áron és olyan tevékenységre szeretnék hasznosítani ezt a területet, ami elfogadható az ott élőknek, és az önkormányzat számára gazdaságilag előnyös, akkor adjuk el. Nem sietünk, várjuk a jó ajánlatot. Egy biztos: amíg nincs érvényes szabályozási terv, addig nem értékesítjük. Sokféle szempont van, és úgy gondoljuk, hogy lehetnek jó ötletek, nyitottak vagyunk az észrevételekre is. Érdeklődve várjuk a javaslatokat.
Fotó: Huszonketto.hu