Meghalt Budafok szülötte, Máthé Erzsi

by lantai.oliver

Kilencvenöt éves korában elhunyt Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze írta a család egyik barátjára hivatkozva kedden az Index. Máthé Erzsi Budafokon született Mertz Erzsébet néven 1927-ben.

Az MTI az Indexre hivatkozva a következőket írta:

Máthé Erzsi évek óta visszavonultan élt. Színésztársai, egykori kollégái mindvégig tartották vele a kapcsolatot, barátai látogatták, telefonon beszéltek vele. Május 8-án este csendben elaludt – olvasható a portálon.
    

Máthé Erzsi, aki május 16-án lett volna 96 éves, három évtizeden át játszott a Nemzeti Színházban, és alapító tagja volt a Katona József Színháznak, amely a Facebookon búcsúzik tőle.
    

“Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és maximalizmusával minden színészgenerációnak példát mutatott. Összetéveszthetetlen orgánuma, alakításai felejthetetlenül égtek a közönség és a színházi világ emlékezetébe” – írják, hozzátéve, hogy utoljára 2012-ben lépett színpadra, de a színház, a társulat munkáját később is aktívan figyelemmel kísérte.

Máthé Erzsi 1927. május 16-án született Budafokon Mertz Erzsi néven. Családjával nagy szegénységben nőtt fel, úgynevezett barlanglakásban laktak. Később kaptak lakást, de a II. világháború után, mivel svábok voltak, elvették az otthonukat és kitelepítették őket. Máthé Erzsi a nehéz gyerekkori éveknek tudta be, hogy maga is kemény nő lett, még a hangját is megkeményítette, de ez csak védekezés volt, mondta, így leplezte a gyengeségét, az esendőségét.
    

A kereskedelmi iskola után egy faárudában helyezkedett el, titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ami után a főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így 1945–1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának hallgatója lett, ahol Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda volt a mestere. A felvételin Ady Endre A halál rokona vagyok című versét mondta el, mert csak drámai verseket ismert, olyanokat, amilyen az élete volt. A Színművészeti Főiskolára már nem sikerült bejutnia, ennek ellenére egymás után kapta a szerepeket. 1949-ben a Nemzeti Színházban beugrott Szörényi Éva helyére az egyik darabban, amelyet Major Tamás rendezett. Major mondta neki, hogy Mertz Erzsi néven nem lehet színésznő, akkor lett Máthé Erzsi.
    

1948-ban friss diplomásként rövid ideig a Vígszínházhoz szerződött. A színházak államosítása után Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József rendező hívta. 1952-től a Nemzeti Színháznak a tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.
    

Máthé Erzsi rendkívül sokoldalú művész volt, zengő, tiszta hangjával gyönyörűen beszélte a magyar nyelvet. Alkati adottságai miatt pályája kezdetétől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá. Fenséges volt mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Goneril (Shakespeare: Lear király).
    

A Katona József Színházban eltöltött csaknem harminc év sokféle szerep eljátszására adott számára lehetőséget, volt Philaminte (Moliere: Tudós nők), Volumnia (Shakespeare: Coriolanus), Klumpetné (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum), Brigitta asszony (Heinrich von Kleist: Az eltört korsó), Maria Josefa (Lorca: Bernarda Alba háza), az öregasszony (Spiró: Koccanás) és Madame Gatteau (Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája).
    

Kiváló humorérzéke, karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült, Kamillaként (Szigligeti: Liliomfi) és Kukuskinaként (Osztrovszkij: Jövedelmező állás) is sziporkázott. Televíziós kívánságműsorokban ma is rendszeresen kérik egyik emlékezetes sikerét, a fergeteges humorú kabaréjelenetet, amelyben egy írástudatlan, idős parasztasszonyt alakított, partnere Balázs Péter volt. A televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska-Mariska párosa.
    

Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt: Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában.
    

A Katona József Színházban jó szerepeket kapott, szeretetteljes légkör vette körül. Hivatásáról egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy mindig csak és kizárólag a színészetnek élt, együtt akart élni a szerepekkel, a külvilág nem létezett számára. Magánéleti kudarcait, tragédiáit is csak a pálya tudta feledtetni. 2003-ban díjat alapított, amelyet a Katona évadzáró társulati ülésén adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak. 2006-ban alapítványt hozott létre, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.
    

Egész pályafutása során lámpaláz nehezítette életét. Még kislányként egyszer azt mondták neki, hogy sohasem lesz színésznő belőle, azután mindvégig ezzel küzdött, de a szövegébe csak egyetlenegyszer sült bele színpadon.
    

A színésznő, aki egyetlen gyermekét kiskorában veszítette el, 2002-ben alapítványt hozott létre a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása érdekében.
    

Máthé Erzsi hét évtizeden át szolgálta Tháliát, és mindent megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998) volt. 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a nemzet színésze volt. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki.

Forrás: Index, MTI

Főkép:

Budapest, 2023. május 9. Kilencvenöt éves korában elhunyt Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. A felvétel 2014. szeptember 10-én készült az MTVA Kunigunda útjai stúdiójában. MTI/MTVA/Zih Zsolt

Olvasta már?