A dunai hajóbalesetek megszaporodása miatt a kerületiekben is komoly aggályok merültek fel, hiszen ha a DÉSZ-t elfogadja a főváros, a szállodahajók jelenléte folyamatos lehet a kerületi Duna szakaszon.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a Hableány-katasztrófa után öt évvel, szinte napra pontosan egy újabb szállodahajó ütközött össze egy kisebb hajóval, ezúttal Verőcénél. A svájci szállodahajó és a motoros hajó balesetében a kisebbik hajón tartózkodó hét magyar és egy olasz állampolgárságú személyből álló társaság tagjai közül csak az olasz férfi élte túl a balesetet. Hétfőn este az utolsó áldozat holttestét is megtalálták, a BRFK bejelentette, hogy lezárult a keresés. A nyomozás nagy erővel zajlik, a baleset körülményeit továbbra is vizsgálják.

Mind a Hableány-katasztrófa, mind a verőcei tragédia mélyen megrázta az egész országot. Ami közös a két balesetben, hogy mindkét baleset halálos áldozatokkal járt, és érintett volt egy-egy szállodahajó. Ami aggasztja a kerületieket, hogy a DÉSZ a belső rakpartszakaszokról a külső kikötőkbe szorítaná ki ezeket a hajókat, ami azt jelenti, hogy Budafok-Tétényben is megjelennének a monstrumok. Különösen a kis hajók tulajdonosai, a horgászok tartanak attól, hogy kevésbé lesz biztonságos a szeretett Duna-partjuk, a lehetséges nagyobb forgalom miatt félnek a megszaporodó balesetektől, nem beszélve a környezetszennyezésről, ami a területet érintené.

Az óriáshajók látványa nem véletlenül kelt sokakban rossz emlékeket. Idősebb horgászok lapunknak elmondták, hogy a kilencvenes évek végén a Hárosi-öbölben nem volt ismeretlen a nagyobb méretű hajók jelenléte. Megesett, hogy egy kft. vezetője kiszolgált, lerobbant hajókat vásárolt keletről, és azokat sétahajóvá alakította, újította fel – a nyílt vízen. Később az egyik hajó el is süllyedt, hetekig vegyi anyagokkal szennyezve a Duna vizét. Egy másik hajót, aminek felújítását szintén az öbölben végezték el, légi felvételen is megörökítették.

A Duna-parti Építési Szabályzat kapcsán Karsay Ferenc polgármester már elérte, hogy a Budafok-Tétényre vonatkozó részt a főpolgármester, mint előterjesztő, visszavonta, de ez nem nyugtatta meg sem az önkormányzatot, sem a helyi lakosokat. Tartanak attól, hogy ez a lépés csak időhúzás, és később megvalósítják majd a terveket.

“Azok a problémák, amik fennállnak a belvárosban, nálunk is fennállnak. A potenciális kikötési lehetőség az az egykori Hunyadi laktanya területe, ami viszont telekszomszéd az egyik legvédettebb természetvédelmi területünkkel, a Háros-szigettel, ahová külön engedély és kísérő nélkül még belépni sem lehet. A Gemenchez hasonló védettségű területre csak korlátozott számú ember és csak szakmai kísérettel mehet be, hogy ne tegyen kárt semmiben. Ezt a célt veszélyeztetné az éves szinten akár százezres tömeg, akik a szállodahajókkal érkeznének. Kellene egyfajta infrastruktúra, a hajók zajosak, saját áramforrásra van szükségük, és az emberek, a turisták jelenléte is megterheli a környezetet” – monda lapunknak korábban a polgármester még a baleset előtt.

A hajósok szerint is radikális a terv, a Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége elutasítja jelenlegi formájában a Duna-parti Építési Szabályzat módosítását. Áprilisi sajtótájékoztatójukon Tóth Mihály szóvivő elmondta: szerintük a belső rakpartszakaszokról külső kikötőkbe kiszorított (mintegy 50) hajónak napi sok száz kilométerrel többet kellene futnia az állandó kikötő és az utasfelvételi kikötő között üresen. Ez több üzemanyag-fogyasztással, azaz nagyobb környezetszennyezéssel és többletköltségekkel járna. Ugyanakkor a forgalmat nem csökkentené, hiszen a belvárosban megmaradó utasfelvételi kikötők mellett óriási lenne a forgalom, folyamatos sor alakulna ki, a hajók egymásra várnának, és ez veszélyes torlódásokat, konfliktusokat eredményezne. Azaz megnövekedne a vízen a balesetveszély. A parton az utasok szállítására használt buszokkal ugyanez lenne a helyzet.

Abban tehát egyetértés van, hogy sem a kerületiek, sem a szakértők nem szeretnék, ha életbe lépne a DÉSZ, mivel a belvárosban ugyanúgy fennállna a balesetveszély, és megnőne a forgalom is az utasfelvételi kikötőkben. A külső kerületekben pedig csak pusztítást végezne, a vízi közlekedés mellett még a közutakat is leterhelné a tervezett szabályozás. Ezek mellett pedig el is zárná a kerületben lakókat a Dunától, hiszen nem űzhetnének vízi sportokat, és a csónakkikötő építése is ellehetetlenülne.

„A hatos út építésekor lebontották a virágzó vízisport-élethez nélkülözhetetlen létesítményeket, az itt élők több évtizedes vágya az újjáépítésük.  Mióta az utolsó mohikán, a Spartacus csónakház megszűnt, azóta nincs csónakház, az emberek folyamatosan kérik rajtunk számon a hiányukat. Ez most jogszabály szinten lehetetlenülne el. A kishajó-forgalomra alkalmas kikötő sem létesülhetne, egy motorcsónak, kisebb méretű hajó kikötése, szervizelése, tankolása is tiltva lenne eszerint a szabályozás szerint. Tehát a szállodahajó és a bulihajó kivételével a teljes idegenforgalom, turisztika ki lenne zárva Budafok-Tétényből” – mondta lapunknak Karsay Ferenc polgármester.