A Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola következő tanévben induló művészeti képzéseire 2024. június 19-én és 20-án lehet jelentkezni. Jelen írásunkkal egy cikksorozatot indítunk, melyben bemutatjuk a művészeti iskolát és a tanszakokat, hogy a művészeti képzés iránt érdeklődő gyerekek és szüleik minél pontosabb és aktuálisabb képet kapjanak az iskolában elérhető lehetőségekről.

Elsőként Németh Anikóval, a művészeti iskola vezetőjével, Puskás Csaba igazgatóhelyettessel és Oláhné Rozsi Magdolna művészeti igazgatóhelyettessel beszélgettünk arról, hogy hogyan épül fel az intézmény képzési rendszere, milyen művészeti ágakban folyik az oktatás, és milyen feltételekkel kerülhetnek be az újonnan jelentkező diákok. Az általános áttekintés után beszélgetésünkhöz csatlakozott további két oktató is: Batke Márta, a zongora tanszak vezetője és Nagy Zsolt népzenetanár, akik a saját szakterületükhöz kapcsolódóan adtak tájékoztatást a tanszaki képzésekről portálunknak.

Egy másik alkalommal pedig a képzőművész tanszak vezetőjével, Filotás Viktóriával beszélgettünk az ott folyó munkáról.

Az intézményvezetővel és a helyettesekkel folytatott beszélgetésen elhangzottakról ebben és a második cikkünkben írunk, a többi három oktatóval készített interjúk tartalmát pedig a következő hetekben, de még a felvételi időpontja előtt osztjuk meg olvasóinkkal.

Bízunk benne, hogy cikkeink hozzájárulnak ahhoz, hogy azok a diákok (és szüleik) is szélesebb betekintést nyerjenek a művészeti iskola életébe, akik éppen azon gondolkoznak, hogy jelentkezzenek-e a szeptemberben induló képzések valamelyikére, vagy esetleg olyan gyerekekhez és szülőkhöz is eljut a művészeti iskolába bejutás feltételeiről az információ, akik eddig nem tudtak erről a lehetőségről, például arról sem, hogy a művészeti iskolába szinte bárki jelentkezhet.

Általános iskola és művészeti iskola

De ne menjünk ennyire a dolgok elébe, kezdjük azzal, hogy mitől más a Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola, mint egy átlagos iskola?

Németh Anikó igazgató kérdésünkre elmondta, hogy az intézményben – helyileg is elkülönülten – gyakorlatilag két iskola működik: egy általános és egy művészeti. „A Nádasdy általános iskolában a gyerekek az előírt nemzeti alaptanterv szerinti tananyagból tanulnak, de mivel ének-zene tagozatos iskoláról van szó, ezért a többi általános iskolához képest hetente kettővel több énekórájuk van, illetve a délutáni foglalkozások kiegészülnek a művészeti órákkal, amelyek heti 2×2 órát jelentenek. Ezek közül a gyerekek első osztályban tudnak választani, hogy vagy képzőművészeti képzésre járnak, vagy néptáncra.”

A Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett általános iskola és a művészeti iskola között pedig – amellett, hogy külön épületben működnek – az az alapvető különbség, hogy “az általános iskolában délutánonként heti 2×2 órában kap néptánc- vagy képzőművészeti képzést elsőtől hatodik osztályig minden tanuló, míg a művészeti iskolába jelentkezőket délutáni óráinkra bármelyik iskolából tudjuk fogadni, a szabad férőhelyek függvényében.”

Fontos jellemzője a művészeti iskolának, hogy a fő épület, tehát a Nagytétényi út 31-33. mellett „még további 10 telephelyen vagyunk jelen a kerületben” – egészítette ki az igazgatónő szavait Puskás Csaba igazgatóhelyettes. „Ezek többnyire általános iskolák, illetve tavaly óta a Budai Nagy Antal Gimnáziumban képzőművészetet oktatunk, és már megvan az engedélyünk a Kempelen Farkas Gimnáziumba is, ott zenei tárgyakat tudunk majd tanítani.”

Oláhné Rozsi Magdolna művészeti igazgatóhelyettes ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy „a kerület valamennyi iskolájából járnak hozzánk növendékek”. Az iskolának célja az is, hogy mindenhol ott legyenek, ahol igény van a művészetoktatásra, és ezt lehetőleg helyben tudják a kisebb gyerekek részére biztosítani.

Oktatás a művészeti iskolában, tanszakok

Megtudtuk azt is, hogy a művészeti iskolában 12 évfolyamon, kb. 1100-1200 növendéket oktatnak, általában heti 2×2 órában, délutánonként. A képzés vagy a központi épületben vagy – a fentiekben említettek szerint – más intézményekben zajlik, ahová kijárnak a művészeti iskola tanárai. Van előképző, alapfok és továbbképző. A művészeti képzésben is minden évfolyamra meg van határozva a tanrend, és hogy mit kell teljesíteni. Az alapfokú művészeti oktatásban egyéni és csoportos képzésre van lehetőség. Előbbi inkább a zenei tanszakokon, a hangszeres oktatásban jellemző, de ott is előfordul, hogy csoportban tanulnak a diákok, ilyen például a szolfézs előképző, illetve kiegészítő tantárgyakként a zenekar, a kamarazene és a zeneirodalom.

A csoportos képzés pedig három művészeti ágban valósul meg: a képzőművészet, a tánc és a báb-színjáték területén. A képzőművészeten belül a festészet-, a grafika-, a kerámia-, a szobrászat,- a textil-, a kézműves- és fotótanszakokon ismerhetik meg a gyerekek az alkotás folyamatát. A táncoktatás keretében klasszikus-balett- és néptánctanszakon tanulhatnak az érdeklődők, míg a báb- és színjátéktanszakon a színjátszás és a bábozás műfajával ismerkedhetnek meg.

Felmerült bennünk a kérdés, hogy vannak-e népszerű szakok, amelyek iránt kifejezetten nagyobb az érdeklődés, mint a többi iránt. Kiderült, hogy a legnépszerűbbek közé a zongora-, a fuvola- és a gitároktatás tartoznak. Ezekre a tanszakokra éppen ezért kicsit nehezebb is bekerülni, mert jellemző a túljelentkezés, miközben gyakran tanárhiánnyal is küzdenek, főleg a gitároktatásban.

„A képzőművészetben is vannak slágertanszakok, mint a grafika és a festészet. A többi tanszak főtárgyait negyedik után választhatják a gyerekek, például a fotó, a kerámia, a szobrászat, a textil is egyre népszerűbb” – tette hozzá Oláhné Rozsi Magdolna.  

Kik jelentkezhetnek a művészeti iskolába?

Arról, hogy kik járhatnak a művészeti iskolába, Puskás Csaba azt a tájékoztatást adta, hogy „tulajdonképpen bárki jelentkezhet, bármelyik iskolából, akár az agglomerációból is. Ha valaki a környéken jár általános iskolába vagy gimnáziumba, vagy errefele jár haza, vagy régebben idejárt, de már egy belvárosi gimi diákja, az is jöhet.” Ténylegesen tehát csak földrajzi és időbeosztással összefüggő korlátai lehetnek annak, hogy valaki a művészeti iskola növendéke legyen, mert a diákok a gyakorlatban nyilván azok közül kerülnek ki, akik vagy a kerületben vagy vonzáskörzetében laknak és/vagy tanulnak, vagy átutazók a kerületben, és a délutáni teendőik közé be tudják ütemezni a legalább heti 2 alkalmas képzést.

Hol zajlik a művészeti képzés?

Hogy mitől függ, melyik tantárgyat hol oktatják, tehát a főépületben vagy a már említett külső helyszíneken, Oláhné Rozsi Magdolnától megtudtuk, hogy a legkisebbek oktatását igyekeznek a kihelyezett iskolai helyszíneken megoldani a szaktanárok, a nagyobb gyerekek pedig már a főépületbe jönnek, és az ő oktatásuk a szaktantermekben folyik.

Ezt Németh Anikó azzal egészítette ki, hogy főleg a zenei képzések vannak kihelyezve, a művészeti oktatás pedig inkább a Nagytétényi úton zajlik, mivel például „a szobrászati alapanyagokat vagy a korongot, a kemencét nem lehet kivinni, illetve a baletthez is táncterem szükséges”.

Puskás Csaba elmondta, hogy nagyon sok speciális termük van, hiszen az iskola épülete direkt a művészeti oktatásra lett kialakítva, így többek között van benne képzőművészeti, fotó-, balett-, néptánc-, dráma- és dobterem is.

Hány évig tanulhatnak a diákok a művészeti oktatásban?

A művészeti iskola vezetői arról számoltak be, hogy diákjaik általában elkötelezettek a választott tantárgyuk iránt, gyakran előfordul, hogy akár 8 vagy 12 éven keresztül is járnak hozzájuk növendékek, sőt, a néptáncosoknál erre tovább is van lehetőség, ugyanis ők akár 22 éves korig is járhatnak ide. Náluk, illetve a zenészeknél is jellemző az ún. utógondozás, vagyis visszavárják azokat az öregdiákokat, akik itt tanultak meg zenélni vagy néptáncolni. Az iskolának például van egy nagy fúvószenekara, és tavaly indítottak egy kisebb együttest is, amelyben már 50 gyerek játszik, és az a cél, hogy ha befejezik a művészeti iskolában a tanulmányaikat, továbbra is játsszanak a zenekarban. Fontosnak tartják, hogy azok az egykori növendékek, akik a kerületben vagy vonzáskörzetében élnek, ide kötődnek, itt is maradjanak, és aktív részesei legyenek a helyi kulturális életnek.

Oláhné Rozsi Magdolna itt kiemelte, hogy a csoportos képzéseknél a közösség megtartó ereje is nagyon sokat számít, ott sokkal inkább jellemző, hogy akár egy néptánc-, akár egy képzőművész csoport tagjai hosszú éveken keresztül együtt tanulnak. Az egyéni hangszeres tanulmányok során ehhez „nagyobb motiváltság kell, ott egyedül kell megküzdeni a feladatokkal, sokkal több otthoni gyakorlásra is van szükség”.

Tekintsék meg az iskoláról és az iskola épületében kiállított alkotásokról készített fotóinkat!