A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben átadja a Magyar Nyelvőr Díjat, melyet olyan személyek kaphatnak meg, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl.

A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.

Dr. Keszi István, az Alapítvány alapítói jogainak képviselője az ünnepségen elmondta, hogy ma, amikor az üzenetek rövidülnek, mondatok egyszerűsödnek, és az érzelmeket gyakran egyetlen ikon próbálja helyettesíteni, különösen nagy szükség van azokra, akik emlékeztetnek bennünket: a nyelv több, mint kommunikációs eszköz. Ez viszont rengeteg munka, ezért is illeti köszönet azokat, akik a mindennapokban tesznek azért, hogy a magyar nyelv méltó állapotban maradjon fenn.

Dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter adta át a díjakat a Magyar Tudományos Akadémián. Beszédében kiemelte: „Az anyanyelv kötődés. Kötődés mindenhez, ami mi magunk vagyunk, kötődés az anyaföldhöz és kötődés ahhoz a világhoz, amiből jövünk. Ha ez a kötődés elvész, akkor elporlad a nyelv is.”

Magyar Nyelvőr Díjban részesült 2025-ben:

Bóna Judit

Nyelvész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos és kutatásszervezési ügyekért felelős dékánhelyettese. Kutatási területei: a beszéd életkori jellemzői, fluenciája, a beszéd- és nyelvi zavarok, a neurodegeneratív betegségek beszédbeli tünetei. Kutatási eredményeit összefoglaló Fluencia és diszfluencia a beszédben – A beszéd folyamatossága a szupraszegmentális szint temporális jellemzői és a megakadások tükrében címmel benyújtott akadémiai doktori értekezését 2024-ben védte meg.

Tudományos tevékenységének elismeréséül két alkalommal részesült Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban, kiemelkedő kutatómunkájáért 2016-ban Bolyai-plakettet kapott. 2018-ban elnyerte az ELTE Ígéretes kutatója címet. Több OTKA-pályázatban vett részt senior kutatóként, illetve vezetőként. Aktív közreműködője a Magyar Tudományos Akadémia közoktatási pályázatainak, így a pedagógiai tudás és a matematikai pedagógiai tartalmi tudás metakognitív elemeinek mérését és fejlesztését vizsgáló Metakogníció Kutatócsoportnak, valamint az Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoportnak, amelynek célja a magyar köznevelési rendszer alsó tagozatán folyó olvasástanítási rendszer fejlesztése. Oktató- és kutatómunkája, illetve tudományszervező tevékenysége mellett Bóna Judit főszervezője a középiskolásoknak rendezett Kárpát-medencei Eötvös József szónokversenynek. A „szép magyar beszéd” ápolásáért végzett tevékenységét 2021-ben Kazinczy-díjjal jutalmazták.

Marék Veronika

Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte el. 1957–58-ban az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán tanult. 1961–1963 között az Állami Bábszínházdiákja volt. 1961–1966 között az ELTE BTK magyar szakán tanult.

Szabadfoglalkozású író és grafikus, mesekönyveit maga írja és rajzolja. Rádió- és tévéjátékokat, rajzfilmsorozatot, bábjátékokat is ír. Évekig a Kisdobos, a Dörmögő Dömötör külső munkatársa volt. József Attila-díjas magyar író, grafikus. Boribon, Annipanni, Kippkopp sorozatok szerzője. A gyermekek olvasásra neveléséért, a generációk gyerekkorát meghatározó mesék megalkotásáért Magyar Nyelvőr Díjat kap.

Gósy Mária

Széchenyi-díjas nyelvész, professor emeritus, az MTA doktora. Az általános és magyar fonetika, a beszédkutatás és a pszicholingvisztika kiemelkedő, nemzetközileg elismert kutatója. Iskolateremtő tudós, generációkat nevelő egyetemi oktató. A magyar tudományos életben nevéhez fűződik a gyermekek beszédének akusztikai-fonetikai vizsgálata, a különféle beszédjelenségek objektív elemzése, a beszédészlelés és beszédmegértés folyamatainak vizsgálata, valamint a spontán beszéd megakadásjelenségeinek rendszerezése.

Kutatásainak fontos eredménye a logopédiai és a pedagógiai gyakorlatban használt GMP Beszédpercepciós Diagnosztika megalkotása és sztenderdizálása, amely alkalmas a gyermekek beszédfeldolgozásának megítélésére, valamint a munkatársaival létrehozott, ugyancsak gyermekek számára kidolgozott hallásszűrési eljárás. Magyar és idegen nyelvű publikációinak száma meghaladja az ötszázat. Több hazai és nemzetközi folyóiratnak a főszerkesztője vagy szerkesztőbizottsági tagja. Számos hazai és nemzetközi konferencia meghívott és plenáris előadója, konferenciák szervezője, kutatási programok vezetője. Töretlen energiájával és munkabírásával folyamatos munkára ösztönzi munkatársait és tanítványait, kialakítva bennük a kutatott terület iránt érzett felelősséget és szeretetet.

December 5-én, a Művészetek Palotájában adták át a 2025-ös Prima Primissima díjakat 10 kategóriában. A három Prima díjas építész közül Prof. Kertész András Tibor DLA építészmérnök vehette át a legmagasabb elismerést, az Égre törő íjász arany kisplasztikát.

A Prima Primissima díjat 2003-ban alapította Demján Sándor azzal a céllal, hogy elismerje és megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, valamint támogassa a hazai tudomány, a művészet, a kultúra és a sport fejlődését.

Magyar építészet kategóriában Prof. Kertész András Tibor DLA építészmérnök mellett Szász László építész és Prof. Vasáros Zsolt DLA építészmérnök, egyetemi tanár szerepelt az októberben bejelentett Prima díjasok listáján.

Az építészmérnök munkásságáról így írt korábbi közleményében az alapítvány:

“Épületei egyszerre praktikusak, esztétikusak és környezetbarátok. Fontos számára a közösségi funkciók kiemelése, ezért gyakran tervez olyan tereket, amelyek ösztönzik a találkozást és a közös használatot. 1979-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a BME Építészmérnöki karán. Vidéken és a fővárosban, sőt, külföldön is megtalálhatóak az épületei. Az ő tervezése többek között a Balatonfüredi Yacht Club, a Füredliget Pavilon, Fóton a 24 tantermes általános iskola, Budapesten a Fehérvári úti Vásárcsarnok, a Budafoki piac, a Shopmark bevásárlóközpont, a Hallerkert Irodaház, az Infopark E és G épülete is. Szabadidejében az Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész akvarelleket, kréta- és tollrajzokat is készít.”

Fotó: MTI/Balogh Zoltán