Az első világháború repüléstörténetéről hallhattak két érdekes előadást április 20-án, délután a Magdolna Udvarba látogatók.
Gyönki Viktória, a Klauzál Ház muzeális gyűjteményi referense köszöntötte a vendégeket és az előadókat. A Magdolna Udvar munkatársa felhívta a figyelmet az időszaki kiállítótér hónap végéig tartó tárlatára, amelyet a nagy háború 110. évfordulója alkalmából hoztak létre a kiállítás szervezői a kerületi lakosok magánkézben lévő hagyatékainak a bemutatásával. Témáját illetően ehhez a kiállításhoz kapcsolódott a két előadás, amelynek előadója Gondos László hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet munkatársa és Czirók Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa volt.
Ezt a programot kivételesen nem a hölgyek látogatták túlnyomó többségben szombat délután. A kerületből főleg azok a férfiak jöttek el, akiket kimondottan érdekel a repüléstörténet, illetve a katonai repülők első
világháborúban betöltött szerepe. Gondos László felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy az első világháború a legelső háromdimenziós háború, hiszen a szárazföldi és a vízi harcieszközök mellett megjelent a légierő is. A hadtörténész előadásában az Osztrák-Magyar Monarchia légierejét mutatta be. Ausztria- Magyarország hadvezetése a 19. század végén a többi nagyhatalommal egyidőben kezdte kialakítani azokat a szervezeti kereteket, melyek alapján megalakulhatott a Császári és Királyi Légjáró Csapatok névre keresztelt repülőerő.
Az előadás bepillantást engedett a katonai repülés gyors fejlődésébe, áttekintve a hadiipar fejlesztését, a légjáró csapat szervezetének változásait, valamint a katonai repülők alkalmazásának és bevetésének módjait.
Sok érdekességet megtudtunk az előadásból, például hogy a felderítők 1914- ben még fedélzeti fegyverek nélkül végeztek akciókat, majd 1915 telétől a háború végéig már feldélzeti géppuskával felszerelve. 1917-től megindult a szakosodás, felálltak az első közel- és távolfelderítő, fotófelderítő és gyorsfelderítő századok. 1916-tól kezdtek hadrendbe állni a bombateher célba jutattására tervezett és épített repülőgépek. A haditengerészeti repülés titkait is feltárta a szakértő.
Czirók Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa előadásában két olyan budafoki kötődésű személy életútjából villantott fel képkockákat, akik az első világháborúban újdonságnak számító repülőcsapatoknál teljesítettek szolgálatot. Berényi Sándor a román fronton 83 alkalommal vezette
repülőgépét az ellenséges területek felett, hogy aztán az olasz frontra átvezényelve végül vadászpilótaként szereljen le. 1918 júliusában az olasz fronton átlőtték a nyakát, a kényszerleszálláskor egy fának ütközött. Azt hitték, hogy meghalt, egy napig a hullaházban feküdt, de felépült a sebesüléséből. 1919. június 28-án Esztergom térségében a cseh csapatok ellen alacsony támadást hajtott végre. A gépét eltalálták, de Vácnál a Pokol-szigeten kényszerleszállást hajtott végre. Elmondása szerint, ő tanította repülni Horthy Istvánt, a kormányzó fiát. A leszerelt pilóta 1950-től élt Budafokon.
Kullmann (Késmárky) Lászlóról kevesebb adatot sikerült kideríteni a szakértőnek. Az bizonyos, hogy az orosz és olasz frontok égboltjáról kémlelte az ellenfelek állásait, mint megfigyelőtiszt. Kitüntetései: ezüst vitézségi érem, Károly- csapatkereszt. A nagy háborút követően 1919-től a Magyar Mezőgazdászok Szövetkezetének borosztályán gyakornok, majd 1926-tól osztályvezető. 1946-1949 között borászati szaktanácsadó. 1951-1956 között a Budafoki Borforgalmi Vállalat gyártásvezetője volt.
A két előadás után a résztvevők megtekinthették a szomszéd teremben lévő, a Nagy Háború emlékei című kiállítás fotóit és relikviáit. A kiállítás április 27-ig tekinthető meg.