Hogyan élhettek, milyen volt a családmodell, mennyi anyósa lehetett egy férfinak az Ószövetség világában? Erről tartott érdekes és egyben szórakoztató előadást a Klauzál Házban dr. Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, történész, egyetemi docens.
A művelődési központ munkatársa, Terestyák Tamás elmondta, hogy az előadást az évekkel korábban alapított és különböző rendszerességgel jelentkező Klauzál Akadémia keretében szervezték meg.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-2-1024x768.jpg)
Dr. Kőszeghy Miklós meghívását Terestyák Tamás kezdeményezte, mivel az egyetemi oktató történésszel tanulmányai során találkozott, és ennek köszönhetően pontosan tudta, hogy előadásai mindig érdekesek, közérthetőek, és nem utolsósorban élvezetesek is.
Erről a Klauzál Akadémia közönsége is meggyőződhetett, ugyanis a bibliai szövegekre és tudományos kutatások eredményeire egyaránt támaszkodó előadás mind a tartalma, mind az előadó könnyed stílusa miatt végig lekötötte a résztvevők figyelmét. Dr. Kőszeghy Miklós az ószövetségi ember világába, elsősorban a családok életébe nyújtott betekintést a kutatásokon alapuló tények, illetve a Bibliában leírtak alapján. Széleskörű tudása és a téma iránti lelkesedése, finom humorral átszőtt előadása a közönséget is magával ragadta.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-7-1024x768.jpg)
A rendkívül érdekes és sok ismeretet nyújtó este során megtudhattuk, hogy az Ószövetség korszakának megismerésében a kutatókat az egyiptomi és mezopotámiai írásos emlékek, a bibliai szövegek és a régészeti leletek mellett az ún. survival (túlélő) jelenség is segítette. Ez utóbbi azt jelenti, hogy vannak a világnak olyan fejlődéstől elzárt területei, ahol egyes népcsoportok ugyanúgy élnek, mint évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt. Ilyen terület volt a 20. század második felében (Izrael állam megalakulása előtt) Palesztina, ahol a kutatók – feltételezésük szerint – az ókorihoz hasonló társadalmi berendezkedést és környezetet találtak, így ez is hozzájárult ahhoz, hogy többet tudjunk az ószövetségi család életéről.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-24-928x1024.jpg)
A színes előadásmód könnyen elképzelhetővé tette a közönség számára, hogyan is éltek az ókori emberek. Ezt méginkább segítette a korabeli családi házat bemutató rajz, illetve az, amikor az előadó arra utalt, hogy akkoriban a gyerekeknek biztos, hogy nem volt gyerekszobája, mivel legalább három generáció aludt egy hálókamrában, így a családtagoknak nyilván intim terük sem volt. Emiatt a gyerekek láthatták az élet keletkezését és végét is. Fűtés híján, az 5-6 fokos téli hidegben pedig még a birkákat is beköltöztették, és – ahogy az előadó szellemesen kifejezte – bioradiátorként hasznosították őket.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-23-1024x768.jpg)
A gyerekkor nagyon rövid ideig tartott, mert a lányokat – amint ivarérettek lettek – 12-13 évesen feleségül vették. Ez utóbbi azért is fontos, mert az a kifejezés, hogy a lány férjhez megy, akkoriban még nem létezett. A fiú vette el, és cserébe móhárt, azaz mátkapénzt fizetett a lány szüleinek. Tehát nem megvette, hanem ezzel kompenzálta azt, hogy a lány a házasságkötés után nem tud a szüleinek segíteni, később gondoskodni róluk, mivel a fiúhoz költözik.
A házasuló fiúk sem voltak sokkal idősebbek, mint a lányok, ezért a házasságról a szülők döntöttek, ahogy a móhárt is a fiú szülei biztosították a lányos szülőknek.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-22-1024x768.jpg)
A lányok korán kezdtek szülni, a csecsemők és a fiatal feleségek halandósága is nagyon magas lehetett. Emiatt az ószövetségi család alapvetően mozaikcsalád volt, mert például ha az első feleség meghalt a szülésben, akkor a második feleséggel közös gyerekek mellett együtt nevelték az első feleségtől származó gyereke(ke)t is. A munkamegosztás sok tekintetben hasonlított a hagyományos felálláshoz: a feleség a férj kiszolgálása, a gyereknevelés és a háztartás ellátása mellett a földeken is dolgozott, míg a férj legfeljebb egyféle munkát (pl. olívasajtolás) végzett.
Hiába volt megengedve a poligámia, a férfiak többsége monogám volt, mivel egynél több feleséget nem tudott kifizetni. A már említett móhár, illetve a második és további feleségek eltartási költségei miatt csak a jómódú férfiak tudtak többnejűségben élni. Ennek persze – ahogy az előadó viccesen megjegyezte – volt egy következménye is: több anyósuk is lett.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-8-1-1024x879.jpg)
A szülők által eldöntött házasságok mellett vagy ellenére természetesen helye volt a szerelemnek is, amihez kapcsolódva dr. Kőszeghy Miklós az Énekek énekéből ismertetett és értelmezett egy részletet.
Az előadás nyomán bepillanthattunk az ókori életet meghatározó szabályok rendszerébe, például, hogy mik lehettek a válóokok, mivel járt az ágyasi jogviszony, vagy milyen következményei voltak a házasságtörésnek. Utóbbihoz kapcsolódva az előadó megjegyezte, hogy a Biblia rendkívül „genderfair”, ugyanis tettenért házasságtörés esetén mindkét felet megkövezték. Ezek a drasztikus szabályok később már természetesen enyhültek, de ehhez azért sok-sok évszázadnak kellett eltelnie.
Fentieken túl az ószövetségi ember és család életével kapcsolatban még számtalan információ, történettudományi tény, érdekes adalék is elhangzott, így a résztvevők a Klauzál Akadémia áprilisi programján mindezekkel, és egy rendkívül hangulatos, szellemes előadással gazdagodhattak.
![](https://huszonketto.hu/wp-content/uploads/2024/04/22_Klauzal_Akademia_Koszeghy_2024-6-1024x768.jpg)
Terestyák Tamás az előadást követően elmondta, hogy folyamatban van egy következő, szintén történelmi témájú előadás szervezése, melynek időpontjáról és témájáról – amint fixálásra kerül – mi is hírt adunk majd.
Tekintsék meg az előadáson készített fotóinkat!