Február 19-én, pénteken hallhatjuk legközelebb a Budafoki Dohnányi Zenekart online közvetítéssel, ezúttal a Klauzál Házból. A repertoár ismét izgalmasnak ígérkezik, hiszen találunk benne klasszikus, világhírű zeneművet, kevésbé közismert, de zeneértők által preferált alkotást és napjaink kortárs darabjából is megszólal egy fuvolaverseny. A BDZ minden koncertjén igyekszik a program összeállításában ezt az irányvonalat követni. Hollerung Gábor, a BDZ zeneigazgatója egy korábbi, portálunknak adott interjújában így nyilatkozott a repertoárok összeválogatásával kapcsolatban:
„Jó műsort kell összeállítani, olyan műveket, amiket el akarunk játszani. Majdnem minden koncertünkön van kortárs magyar alkotás, ez egy elkötelezettség. Nyilván olyan műveket tűzünk ki, amelyeket hitünk és tudásunk szerint eljátszva a közönség értve távozik, s nem érzi azt, hogy értetlenül állt 10-15 percig egy darab előtt. Minden hangversenyen van olyan alkotás, amelyik a klasszikus nagy repertoár közkedvelt darabja.”
Február 19-én Paul Hindemith német zeneszerző, hegedű-, brácsaművész fő művével indul a koncert. A zeneszerző Mathis, a festő című szimfóniáját a modern klasszikus darabok egyikeként tartják számon, amelyet azonos című operájából dolgozott át. A három tételből álló szimfónia Matthias Grünewald Isenheimi oltárának képeit eleveníti meg. A három tétel: Angyalok koncertje, Sírbatétel, Szent Antal megkísértése. Nem titok, hogy Szent Antal és Matthias Grünewald alakja a zeneszerző képzeletében eggyé vált, a szent megpróbáltatásainak látomása a művész küzdelmeinek drámai ábrázolása során nagyon is konkrét formát, világos értelmet nyert.
Paul Hindemith a 20. századi zene egyik központi alakja volt, aki 1930-ban Kairóba utazott tanulmányútra, később pedig Ankarában a török zeneoktatás megszervezésében működött közre. Ezekben az években zeneszerzőként általános tekintélyre tett szert, de a nácik hatalomra jutása után egyre több nehézsége támadt, bár fő művét a Mathis, a festő című szimfóniáját 1934-ben még sikerrel mutatták be, de 1936-ban hivatalosan is tiltólistára került Németországban. 1937-ben Svájcba, majd 1940-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahonnan aktív zenei munkásságát követően 1953-ban tért vissza Európába.
A hangverseny kortárs darabja Dobszay-Meskó Ilona Concerto per Flauto című műve. A szerző így ír saját művéről: “Fuvolaversenyem Vámosi-Nagy Zsuzsa diplomahangversenyére készült, egy időben a Nárcisz és Psyché dalai című Weöres Sándor versekre írott kantátámmal. A versenymű 2. és 3. tétele a kantáta 12. és 8. tételének zenei anyagát kölcsönzi, és teljesedik ki virtuóz hangszeres muzsikává. A barokk concertók mintájára szinte egyenrangú a szólófuvola a kis létszámú zenekar szólamaival. A szóló eljátszása a legmagasabb fokú szakmai felkészültséget követeli meg, a szólistától egyaránt kíván virtuozitást és érzékenységet.” A BDZ kiváló fuvolaművésze, Bánki Berta mutatja be mindezt a közönségnek.
Mendelssohn Skót szimfóniája a hangverseny harmadik darabja. Mendelssohnelső ízben húszévesen járt Skóciában, és az ott látott táj vad szépsége, valamint a hozzá fűződő fordulatos történelmi események sokáig foglalkoztatták. Az első vázlatok azonnal kialakultak a fejében, mégis jó tíz évet kellett várni a szimfónia elkészültéig, mely mesterien egyesíti a zeneszerző jellegzetes zenei nyelvét és a tájról nyert ihletét.
Műsor:
Hindemith: „Mathis, a festő” szimfónia
Dobszay-Meskó Ilona: Concerto per Flauto
Mendelssohn: Skót szimfónia
Előadók:
Bánki Berta – fuvola
Vezényel: Guido Mancusi