100 éve született Zakariás József

by nora.farmosi

Zakariás József 1924. március 5-én Budafokon látta meg a napvilágot, tíz testvér közül hetedikként. Mivel a családjából többen is futballoztak, ezért kezdetben Zakariás III. néven szerepelt a sajtóban. Pályafutása a Budafoki MTE-nél kezdődött, majd 1941-től három éven keresztül a Kábelgyári SC csapatában játszott.

A kerek évforduló alkalmából a Budafoki MTE, a Budafoki Labdarúgó Club, a Zakariás József Labdarúgásért Alapítvány, valamint Budafok-Tétény Önkormányzata együttműködésben az Aranycsapat Testülettel „Zakariás 100 emlékévet” hirdetett.

Zakariás József születési anyakönyvi kivonatának 1935-ös hivatalos másolata (fotó: Puskás Intézet/Zakariás-hagyaték)

1944-ben tért vissza Budafokra, a Gamma FC-hez, az együttes több névváltoztatáson átesett az évek során. Az NB I-ben 21 éves korában, 1945 május 6-án mutatkozott be, a Budai Barátság–Zuglói MaDisz 4–1-es bajnokin. Zakariás 1950-ben igazolt a Budapesti Előre (ma BKV Előre) gárdájához, ahol egy évet töltött.

Zakariás József Budapesti Előre-mezfelvarrója (fotó: Puskás Intézet/Zakariás-hagyaték)

Zakariás József 1952-es kiváló sportolói igazolványa (fotó: Puskás Intézet/Zakariás-hagyaték)

Zakariás József 1951-ben igazolt az MTK-hoz, amelyet ekkor Budapesti Bástyának, majd Budapesti Vörös Lobogónak hívtak. A klubot 1956-ig szolgálta, ez alatt kétszer nyert magyar bajnokságot, háromszor volt ezüstérmes az NB I-ben, elhódította a magyar kupát, valamint Közép-európai Kupa-győzelemnek is örülhetett. A „szürke eminenciás”, vagy „Zaki”, ahogyan becézték a balfedezetet, az 1957–1958-as szezonban fejezte be pályafutását az Egyetértés játékosaként.

Zakariás József az MTK csapatában (fotó: Puskás Intézet/Gellér-hagyaték)

Keretezett fotó, Grosics Gyula (balról a harmadik) és Zakariás József (balról a negyedik) (fotó: Puskás Intézet/Grosics-hagyaték-hagyaték)

Zakariás a magyar labdarúgó-válogatottban 1947. augusztus 20-án az Albánia ellen Budapesten 3–0-ra megnyert mérkőzésen mutatkozott be, Grosics Gyulával egyszerre. Így az Aranycsapat első sikerének, vagyis az 1947-es Balkán-kupa-győzelemnek ő is részese volt. Az albánok elleni találkozó érdekessége, hogy az 58. percben a sérült Zsolnai János helyett pályára lépett Zsengellér Gyula, akinek ez volt az utolsó mérkőzése a nemzeti együttesben. Azonban az albánok hevesen tiltakozni kezdtek, de tolmács nélkül senki nem tudta, hogy miért. Négy perc után derült ki, hogy a Balkán-kupa szabályai nem adnak lehetőséget a játékoscserére. Bár ezt a mieink vitatták, de így Zsolnainak vissza kellett térnie a pályára.

Zakariás József (balról a hetedik) az Aranycsapatban, 1953. november 25-én a Wembley Stadionban (fotó: Puskás Intézet)

A legendás 6–3 tablója, a magyar játékosok, Zakariás József aláírásával (fotó: Puskás Intézet/Grosics-hagyaték-hagyaték)

Zakariás József, Puskás Ferenc és Czibor Zoltán válogatott mezben (fotó: Puskás Intézet)

„Zaki” a válogatottal 1952-ben olimpiát nyert, 1953-ban Európa-kupa-győztes lett, majd egy évvel később világbajnoki ezüstérmes volt Svájcban. 1947-től az 1954-es elveszített vb-döntőig 35 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, gólt nem szerzett. Az vb után már csak nem hivatalos meccsen kapott lehetőséget a válogatottban.

Zakariás József civilben (fotók: Puskás Intézet/Zakariás-hagyaték)

Visszavonulása után edzőként vállalt munkát. 1959-ben az Április 4. Gépgyárnál, majd 1959-től 1960-ig a Szigetszentmiklósi SE-nél dolgozott. Zakariás 1961 és 1967 között Guineában szövetségi edzőként segítette felépíteni a nyugat-afrikai ország válogatottját. 1967-ben hazatért és a Medosz Erdért SE-t irányította 1971-ig.

Zakariás József edzői szerződésbontási javaslata MEDOSZ ERDÉRT SE-nek (fotó: Puskás Intézet/Zakariás-hagyaték)

A mindig egészséges Zakariás József mindössze 47 esztendősen, 1971. november 22-én hunyt el. Nevét Budafokon utca őrzi. A sírja a Farkasréti Temetőben található és 2002-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. A Budafoki MTE két éve átadott edzőközpontja Zakariás József nevét viseli, valamint az új épület előtt áll a bronzszobra. Tavaly a világbajnoki ezüstérmes játékos 99. születésnapján nyílt meg a Puskás Intézet Zakariás József emléktárlata a Budafoki MTE sportcsarnokban. A minikiállítás az egykori fedezet relikviáival az I. Zakariás Kupa részeként valósult meg. Zakariás József fia, Zakariás Tamás is futballozott, a másodosztályig jutott, 1968-ban, 18 évesen mutatkozott be az NB I/B-s Budafoki MTE Kinizsiben.

Zakariás József (fotó: Puskás Intézet/Zakariás-hagyaték)

NÉVJEGY: ZAKARIÁS JÓZSEF

Született: 1924. március 5., Budafok

Elhunyt: 1971. november 22., Budapest

Posztja: fedezet, középpályás

Válogatottság/gól: 35/– (1947–1954)

Klubjai játékosként: Budafoki MTE (1936–1941), Kábelgyár SC (1941–1944), Gamma FC/Budai Barátság/MATEOSZ MSE/Teherfuvar (1946–1950), Budapesti Előre (1950–1951), Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó (1951–1956), Egyetértés (1957–1958)

Kiemelkedő eredményei játékosként: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), Európa-kupa-győztes (1948–1953), Balkán-kupa-győztes (1947), Közép-európai Kupa-győztes (1955), 2-szeres magyar bajnok (1951, 1953), 3-szoros magyar bajnoki ezüstérmes (1952, 1954, 1955), magyar kupa-győztes (1952), NB II Keleti csoport bajnok (1946–1947)

Csapatai edzőként: Április 4. Gépgyár (1959), Szigetszentmiklós (1959–1960), Guinea – szövetségi edző (1961–1967), MEDOSZ ERDÉRT SE (1967–1971)

Forrás: puskasintezet.hu

Olvasta már?