A brüsszeli szankciókról tartott közéleti estet a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Budafok-Tétényi szervezete a Klauzál Házban. Az eseményen Karsay Ferenc polgármester, a XXII. kerületi Fidesz elnöke köszöntötte a megjelenteket és az est vendégét, Illés Boglárka országgyűlési képviselőt, a Fidelitas elnökét.
Karsay Ferenc bevezetőjében hangsúlyozta, hogy döntéshozóként tájékozódni kell, hogy milyen irányban halad a világ, ezért örül annak, hogy Illés Boglárka elfogadta a meghívást, akinek országgyűlési képviselőként nemzetközi, országos kitekintése van a politikai életre, így fogódzót tud adni a mai viharos időszakban másoknak, hogy hogyan értékeljük a körülöttünk lévő eseményeket.
Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke felvezető beszédében kifejtette, hogy közismert vádként éri az országos politikát, hogy oroszbarát, és Európa-ellenes, mert ellenzi a szankciókat. „Egyik sem igaz. A jelenlegi szankciók pont, hogy Oroszország érdekeit szolgálják. Mi a szankciók ellen vagyunk, azon az állásponton, hogy értelmetlen dolog az orosz érdekeket ezzel a szankciós politikával szolgálni, hiszen ezek azt eredményezték, hogy drágább lett a földgáz és az olaj, és Oroszország ugyanazokra a bevételekre tesz szert, mint korábban. A szankciók következtében többszörösére emelkedett árakkal tönkreteszik Európa államait, ahol a szociális feszültségek mellett a politikai feszültségek is nőnek. Az árak növekedésével instabilitás képződik, amely Európában az elmúlt időszak legkomolyabb problémáit fogja eredményezni.
Egy meggyengült Európa nem szolgálja Ukrajna érdekét, viszont Oroszország számára kedvez”
– mondta Németh Zsolt.
Illés Boglárka elmondta, büszke arra, hogy Budapest XXII. kerületében a fiatalokra nagy figyelmet fordítanak a helyi vezetők, akár a városvezetésben, vagy a helyi Fidelitasban. Ezek után arról beszélt, hogy 2010-ben az IMF béklyóitól szabadult meg Magyarország, majd súlyos válságként érintett minket a migrációs hullám, később a koronavírus-járvány és a gazdasági válság. Beszédében kitért arra, hogy a magyar kormány, köszönhetően a beruházás- és gazdaságösztönző programjának, gazdasági növekedést produkált. Ebben a helyzetben robbant ki az orosz-ukrán háború. A háború kitörését követte márciusban a kormányfők versaille-i találkozója, ahol a vezetők megállapodtak abban, hogy az agresszorral szemben közösen lép fel Európa, amelynek eszközrendszerét szankciók szolgáltatják. Abban is megállapodtak, hogy az energetika területére nem fognak kiterjedni a szankciók, és arra kell törekedni, hogy Európa csökkentse az energiafüggőségét Oroszországgal szemben. Azt az állítást fogalmazták meg az államfők, hogy a szankciók véget fognak vetni a háborúnak, ami sajnos elhibázott, hiszen a mai napig tart, és sajnálatos módon a következő hónapokban pedig döntés született az olajembargóról, és a gázársapka felvetéséről is. „Eddig már több ezer szankciót fogadtak el, ami a fegyveres konfliktust nem állította meg, ezért nem gondoljuk azt, hogy további szankciók eredményre vezethetnek. A döntések következtében a gáz ára sokszorosára emelkedett a háború kirobbanása óta. Az az állításunk, hogy
a szankciók egyértelműen hatással vannak a gázárak alakulására.
Hatásukra az ellátás- és az élelmiszerbiztonság megbicsaklott, és megnőttek az árak. A kormány minden nehézség ellenére élelmiszerstopot, benzinárstopot, kamatstopot, és gyármentőprogramot vezetett be. A rezsicsökkentés fenntartásával a kormány átlagosan 181 ezer forintnyi havi támogatással segíti a magyar családokat, amely kiemelkedő.
Pozsonyban a hazai gázárak kétszeresét, Londonban, Párizsban a négyszeresét, Brüsszelben, Rómában a hatszorosát, Bécsben a tizenegyszeresét, Amszterdamban pedig a tizenhétszeresét fizetik meg a családok. Azért vezette be a kormány az extraprofit adót, hogy ezek a bevételek hozzájáruljanak a rezsicsökkentéshez. A kormány minden eszközzel megvédi a magyar embereket ebben az időszakban” – nyomatékosította Illés Boglárka, aki arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy amíg a szankciók Európában kaotikus helyzetet eredményeznek, addig jól jár Kína, mivel Oroszországtól is be tudja szerezni a gázt, és Amerika sem jár rosszul, akinek korábban nem volt gazdaságos a palagáz kitermelése. A cseppfolyós gázt (LNG) Európába tudja exportálni.
Oroszország is jól jár a szankciókkal, mutatott rá az előadó, hiszen az energiabevételének nagysága az első félévben már annyi volt, mint tavaly egész évben. A szankciók következtében Oroszország növelte a búzaexportját és Oroszország lett az első számú búzaexportőr, így nem állítható az, hogy valamennyi szankció negatív hatással van az oroszokra. Ezekkel a tényekkel az Európai Unió vezetősége nem számol. Célszerű lenne az EU vezetőinek szembenézni azzal, hogy Európa számára milyen nagy terhet jelentenek a szankciók, emelte ki a Fidelitas elnöke, aki arra is rámutatott, hogy Soros György a 90-es években létrehozta Ukrajnában a saját alapítványát, az International Renaissance Foundationt. 2019-ben több Soros Györgyhöz köthető személy jelent meg az ukrán kormányban, és a termőföldtörvény-módosítással liberalizálták Ukrajnában a termőföldhöz való hozzáférést. Jelenleg az ukrán termőföldek harmadát három amerikai nagyvállalat szerezte meg. Soros Györgynek is komoly részesedése van ebben, akinek ez azért érdeke, mert Ukrajna Európa éléskamrája, ahol az ország területének 55 százaléka termőföld.
Arra is kitért beszédében Illés Boglárka, hogy
Soros György a hazai választások idején több mint 2 milliárd forint értékben támogatta a baloldalt,
amelynek vezetői a szankciók mellett érvelnek. A szankciók megkeserítik a családok tömegeit. Egyre többen mondják már el a véleményüket ezzel kapcsolatban, s tehetik is meg a nemzeti konzultáció által. Az EU-ban a magyar kormány az első, amely megkérdezi az állampolgárok véleményét a szankciókkal kapcsolatban – mondta Illés Boglárka.
A résztvevők az előadást követően kérdéseket tehettek fel. Többen voltak arra kíváncsiak, hogy Magyarország megkapja-e a támogatást az Európai Uniótól. Erre a kérdésre Illés Boglárka elmondta, hogy mindenképp meg kell kapnia Magyarországnak ezt a forrást, amiről közös hitelfelvétel keretén belül döntöttek korábban. Ennek a kifizetését most halogatja az EU. Magyarország a megállapodásban rögzített összes feltételt teljesítette annak érdekében, hogy megkapja a támogatást.
Németh Zsolt ebben a témában megjegyezte, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között érdekegybeesés van. A bizottság először alkalmazza a saját maga által kitalált kondicionalitási eljárást. Megtörtént a 17 törvény elfogadása, amit a bizottság sikerként kíván felmutatni. Azt is hangsúlyozta Németh Zsolt, hogy a látszat ellenére Magyarország nincs elszigetelve az unióban.
Illés Boglárka ehhez hozzáfűzte, hogy ő Európa-párti, és hazánknak éppen ezért is célszerű megerősíteni a kapcsolatát a térségben lévő államokkal. Úgy érzi, hogy Magyarország erősítette a szövetségét az Európai Unión belül az elmúlt hónapokban.
Ami a háborút illeti, azt mondta a Fidelitas elnöke, hogy a kormány mindent próbál megtenni annak érdekében, hogy Ukrajna és Oroszország üljön le egymással tárgyalni. Nagyon reméli, hogy legalább a tűzszünetet megkötik minél hamarabb. Arra is gondolni kell, hogy a háború befejezése után az Ukrajna területéről kivándorolt magyarok visszamennek Kárpátaljára, ebben a kormánynak támogatni kell őket.