A Budafoki Erdély-járók csapata ezúttal egy egynapos kirándulás alkalmával a Balatonhoz látogatott el a baráti társaság Szabó Gyula-díjas vezetőjének szervezésében.
Az ő beszámolójukat olvashatják, ami elsőként a budafokteteny.hu-n jelent meg.
A balatonudvari szív alakú sírkövek temetőjében közös gyertyagyújtással, imádsággal indult a program egy egykori túratárs sírjánál. A műemlékvédelem alatt álló temető után az onnan csupán pár percre lévő Fövenyesre vezetett utunk, ahol nem túlzás kijelenteni: Budafok kápolnáját látogattuk meg.
A Páduai Szent Antalról elnevezett kis kápolna az akkori Antaltelepen épült (később Kiliántelep), a Budafoki Keresztény Ifjak Egyesületének nyaralótelepén.
Az Antaltelepre keresztelt üdülőtelep az egyesületet alapító budafoki Dr. Czermann Antal országgyűlési képviselő vezetésével épült ki 1931-ben, aki telepeseket is toborzott a területre, főként jómódú budafoki polgárok személyében. Dr. Czermann Antal szívén viselte az ifjúság sorsát, a Trianon utáni borús időkben különösen szükségét érezte a közösség összekovácsolásának, ezért a KIE részére telket vásárolt, és villát építtetett, ott biztosítandó a fiatalok kikapcsolódását. A jó hangulatú, népszerű üdülőtelepen idővel kápolna építése vált szükségessé: 1939. július 2-án Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel a neoromán stílusban felépült, hangulatos kis kerttel is rendelkező kápolnát. Belső falán emléktábla őrzi az építéshez adományozó budafokiak emlékét.
Ugyan a kápolnában a nyári hónapokban tartanak csak szentmisét, csoportunkat boldogan fogadta Barkó Ágoston atya, aki a Tihanyi Bencés Apátság plébániai kormányzójaként nagy-nagy szeretettel várt minket. A templom bemutatását követően még vendéglátásban is volt részünk, Ágoston atya jóvoltából tihanyi keserűvel koccinthattunk. Jó érzés volt hallani, látni a régi budafokiak összefogásának eredményét távol Budafok-Téténytől, mely iránt csapatunk kis koszorú elhelyezésével fejezte ki háláját. Örömmel hallottuk Ágoston atyától, hogy a nyári hónapokban bizony tömve van a kis kápolna, kertje pedig kellemes összejöveteleknek ad otthont. A közeli mólónál csodálatos balatoni panorámával búcsúztunk az egykori Antalteleptől.
Utunk következő állomása a 30 éves badacsonyi Varga Pincészet volt, melynek tulajdonosa Varga Péter szintén kerületünkben lakik. Péter és segítő kollégái által különös vendégszeretetben volt részünk. Részletes ismertetés mellett a teljes üzemet bejárhattuk, a tárgyalóhoz vezető folyosón megcsodálhattuk egy budafoki üvegfestőművész alkotását is, majd a gyönyörű pince szívében kóstolhattuk végig szinte a teljes borpalettát. A borkóstolóval nem élők jobbnál jobb mustokat kortyolhattak. Voltak köztünk szerencsések, akik egy héttel az utazás előtt már találkozhattak a Varga Pincészet boraival a Magdolna Udvarban lévő Közösségi Pincében, ahol Varga Péter tartott színvonalas borkóstolót Bitai Gergely kerületi sommelier meghívására a hetente megrendezésre kerülő Borszerda keretén belül.
A pincészet nem mindennapi látogatását egy csodás sétaút követte egy szőlőültetvény mellett a híres Folly Arborétumig, ahol megigéző környezetben, gyönyörű kilátással fokoztuk az aznapi élményeinket.
Elmondhatjuk, egy egész napot tölthettünk a Balaton partján Budafok jegyében.
Budafoki Erdély-járók