A BDZ legközelebbi online koncertjét március 19-én a Klauzál Házból közvetíti, melynek repertoárját Brandenburg, Wagner és Schumann darabjai alkotják. A világszerte híres zenekart ezúttal Dubóczky Gergely vezényli.
A koncerten elsőként Brandenburg Ádám Prières nocturnes (Esti imádságok) című darabja szólal meg. A fiatal kortárs zeneszerzőt korosztálya kiemelkedő tehetségének tartják, aki koncertzenén kívül színház- és könnyűzene, valamint filmzenék alkotásában is otthon érzi magát. Az egyéni hangvételű Prières nocturnes több díjat is elnyert, többek között az „Az év junior komolyzenei alkotója” díjat az Artisjus szervezésében.
A művet 2017-ben szerezte a zeneszerző azzal a céllal, hogy a különböző éjszakai imádságok impresszióit, élményeit zeneileg illusztrálja. A szakrális témát nagyzenekari apparátus megszólaltatásával ábrázolta Brandenburg Ádám.
„A darab egy nehezen verbalizálható programzene olyan formával, ami egy lineáris utat jár be különböző állapotok között, három nagyobb formai egységre bontva azt. Úgy gondolom, hogy sikerült a számomra igen fontos szakrális tematikának megfelelő zenei testet öltenie”- írta művéről a zeneszerző.
A walkür- Wotan búcsúja és a Tűzvarázs Wagner egyik háromfelvonásos operája, a Nibelung gyűrűje tetralógia második része. Ősbemutatójára 1870-ben került sor Münchenben II. Lajos kérésére. Magyarországon tizenhárom évvel később mutatták be a budapesti Gyapjú utcai Német Színházban. A walkür a Nibelung tetralógia azon darabja, amely önállóan is a leggyakrabban kerül műsorra, mert a monumentális méretű alkotás viszonylag laza cselekményszállal kötődik a korábban történtekhez, illetve mert önmagában is kerek egységet alkot. A Wotan búcsúja és a Tűzvarázs igazi operasláger, amelyben a tűz ábrázolásának egyik mintapéldáját alkotta meg Wagner.
Az 1850-ből származó III. (Esz-dúr) „Rajnai szimfónia”, bár számozása szerint a harmadik, valójában Schumann négy szimfóniája között az utolsó. Abból az időből való, amikor a zeneszerző a Rajna melletti Düsseldorfba költözött. A Rajna menti táj természeti szépségei, a német népzene lírai mozzanatai átszövik a mű öt tételét. A természeti benyomásokon kívül ösztönzően hatott a „Rajnai szimfónia” megalkotására a kölni dóm és a hozzáfűződő regényes mondavilág is. Az első tétel nagyméretű, nagylélegzetű bevezetés, éppúgy lehet a monumentális székesegyház zenei ábrázolása, mint a Rajna menti vidék élményéből fakadó természeti kép. A második tételt Schumann scherzónak nevezi, valójában azonban inkább megilletődött népdal csendül ki belőle, mint szilaj tánc. A harmadik tételből ugyanilyen bensőséges meghatottság árad, amelyet ismét természetélmény inspirálhatott. Míg a klasszikus szimfóniák általában négytételesek, Schumann ezúttal még egy tétellel bővíti szimfóniáját, a fináléhoz önálló előjátékot illeszt.
Előadók:
Budafoki Dohnányi Zenekar
Cser Krisztián – basszus
Vezényel: Dubóczky Gergely
MŰSOR:
Brandenburg Ádám: Prières nocturnes
Wagner: A walkűr – Wotan búcsúja és a Tűzvarázs
Schumann: III. (Esz-dúr) “Rajnai szimfónia”