Karsay Ferenc két megoldást ajánlott a lakóknak, akik a további egyeztetésekbe már a főváros illetékeseit is bevonnák.
A több kerületet és települést is átszelő Hosszúréti-patak árvízvédelme kulcsfontosságú kérdés Rózsavölgy, és ezzel Budafok-Tétény életében is. Ebből adódóan a patak sorsa hosszú ideje témát szolgáltat a kerületben, és már számos kezdeményezés volt a probléma kezelésére, Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester például már a pandémia idején lakossági egyeztetést ígért az ügyben.
Ez a járványügyi korlátozások lazításával és feloldásával meg is valósult, az érintettek mellett Rózsavölgy önkormányzati képviselője, Jurás László (Civil Frakció), a körzet korábbi képviselője, Zugmann Péter (Fidesz-KDNP) és Kozma György ügyvéd részvételével.
Karsay Ferenc tájékoztatóját az elmúlt tizenkét év történéseinek részletes ismertetésével kezdte. Az árvízzel kapcsolatos védekezések 2009-ben kezdődtek, amikor a főváros egy uniós pályázatot nyert el, majd szerződést írt alá, amely a Dél-budapesti Régió vízrendezése munkacímet kapta.
„Ez a projekt összesen három patakra vonatkozott, ebből az egyik a Hosszúréti-patak volt. Megkezdődtek a tervezések és az előkészületek, de sajnálatos módon 2010-ben bekövetkezett a sokak által jól ismert árvíz Rózsavölgyben. Ekkor derült ki, hogy a legnagyobb veszély a hordalék, amit hoz magával a patak, és a keresztező ívekben elakad. 2011-ben megkezdődött volna a beruházás, de a cég, amely ezt elvégezte volna, jelezte, hogy több kerítés belóg a tervezett munkaterületre, és ezért nem tudja átvenni a területet” – idézi a budafok-tétényi önkormányzat honlapja a polgármestert.
A XXII. kerület önkormányzatának képviselő-testülete tavaly ősszel úgy döntött, hogy hat önkormányzat együttműködésével pályázatot ad be a kormányzat által működtetett beruházás-előkészítő alaphoz. Az önkormányzatok célja, hogy megakadályozzák a villámárvizeket, ezért meg kell tervezni a komplett vízgyűjtő területen, hogy hova folyjanak el a csapadékvizek, hogyan lehet azokat záportározókba elvezetni.
A patak mentén húzódó telekhatárok rendezése kulcsfontosságú ebben az ügyben, erre a polgármester két megoldást ajánlott az érintetteknek. „Ha valaki közterületet vesz igénybe, akkor ezt kedvezményes áron bérelheti tovább. Abban az esetben azonban, ha a védekezéshez szükséges terület magántulajdonban van, kártalanítani kell a tulajdonost” – mondta.
A gyűlésen az érintettek további egyeztetéseket szorgalmaztak, amelybe szeretnék bevonni a fővárost és a csatornázási műveket is.