Végre itt az igazi tavasz, ráadásul nem csak a szabadban, hanem a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjein is. Két egyedi, igazán stílusos koncertre várjuk most közönségünket. Ráadásul, aki mindkét koncertre jegyet vásárol, 30% kedvezménnyel csatlakozhat a BDZ tavaszi koncertvarázslataihoz- írja a bdz.hu.
Az első koncertre szombaton már sor került, míg a második négy nap múlva lesz. Az alábbiakban részletesen írunk mindkettőről.
Játékok és Szenvedélyek
Április 22-én este fél 8-kor különleges koncert várta a Müpában a BDZ közönségét. Az est világhírű vendégművésze, Julian Rachlin Mozart G-dúr hegedűversenyét adta elő. A műsor további része meglepetésekkel szolgált.
Haydn életművében a ciklikusság, a tételek egymásutánja még nem feltétlenül jelenti azok szerves összetartozását, amint azt Beethoven óta a romantikában megszoktuk. Ezért egy olyan képzeletbeli Haydn- szimfóniát hallhattunk, amelynek mindegyik tétele különböző szimfóniából van, mégis úgy hat, mintha ezt Haydn is épp így szerette volna megírni.
Bizet Carmenje az operairodalom egyik legnépszerűbb alkotása, és a belőle készült zenekari szvitek is a közönség kedvencei közé tartoznak.
Scsedrin Carmen-feldolgozása a legizgalmasabb ezek közül. Balettzenét írt a Carmenből felesége, a híres Maja Pliceszkaja számára. Különleges az előadó-apparátus: a vonósok mellett jelentős szerephez jut a szokatlanul nagy létszámú ütőkar. Különleges a feldolgozásmód azért is, mert Scsedrin szabadon bánik a Carmen zenei anyagával, mind hangszerelés technikájában, mind dramaturgiájában, és számít a hallgató fülében ott csengő, jól ismert dallamok emlékezetére, arra, hogy több olyan dallamot ismerünk fel a műben, amely valójában meg sem szólal, mégis hallani véljük.
Az előadáson ezúttal nem tánckar működött közre, hanem Cakó Ferenc, aki bámulatos homokanimációs technikájával egy általa elképzelt történetet mesélt el.
A zenekart Hollerung Gábor vezényelte.
A Monarchia hangjai
A Monarchia hangjait és hangulatát idéző koncertre április 30-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián. Ezen a Budafoki Dohnányi Zenekar részben szembe megy a konvenciókkal, részben dacol a korabeli megítéléssel, részben pedig titkokat feszeget – mindezt pedig stílusosan és elegánsan.
A Budafoki Dohnányi Zenekar honlapján a következőket írta a koncertről:
“Mai hangversenyünk első részében a mindenkori konvenciókkal előszeretettel és zseniálisan szembenő Friedrich Gulda osztrák zongoravirtuóz és zeneszerző egyik legismertebb műve, az 1982-ben komponált Csellóverseny hangzik el. A szerzőnek a nemes és elegáns csellóhang, valamint a gyakran triviális katonazene ellentétét sikerült ebben a műben összebékítenie. A szólót Lida Limmer, fiatal osztrák csellóművész játssza.
A koncert második részét ifj. Johann Strauss egyik kevésbé ismert operettjének nyitányával kezdjük. A Waldmeister (Szagos müge) című színpadi műben a szerző fő motívumként egy olyan keringőtémát álmodott meg, amely magában foglalja a híres Kék Duna keringő első három hangjának fordított arpeggioját. S bár a kortárs kritikusok fanyalogtak e késői mű hallatán, Brahms csodálatát fejezte ki: Strauss pompás hangszerelése Mozartra emlékeztette őt.
A klasszikus zenekari repertoár kevés darabját övezi annyi rejtély, mint Schubert, legújabb számozás szerinti VII., „Befejezetlen” szimfóniáját. Egyrészt régebben általában nyolcadikként aposztrofálták, pedig korábban keletkezett, mint a hagyományosan hetedikként, mostanában nyolcadikként számozott, „Nagy” C-dúr szimfónia. De valamelyest problematikus a „befejezetlen” jelző is, hiszen az elmúlt másfél század során sokan vélték úgy, Schubertnek valójában nem is igazán állt szándékában további tételekkel egészíteni ki a kompozíciót, miután felismerte, hogy e két tételben már mindent elmondott, amit akart. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a zeneszerző hozzákezdett egy harmadik tételhez is, amelynek Scherzóját egészében felvázolta, sőt, a Trio-szakasz első ütemei is ránk maradtak. Akárhogyan történt is a dolog, a mű létezése hamarosan feledésbe merült, s a két befejezett tételt tartalmazó kéziratra csupán 1865-ben bukkant rá Johann von Herbeck, a komponista egykori barátja.
Az estet első vendégkarmesterünk, Guido Mancusi saját művével, a „Stil & Eleganz”, azaz Stílus és Elegancia című keringőjével zárjuk.”
Jó szórakozást!
Forrás: bdz.hu