Bemutatjuk az idei év egyik Dr. Bálint Béla-díjasát: Dr. Bukovszky Tündét

by talastunde

Dr. Bukovszky Tünde klinikai laboratóriumi főorvos, a Káldor Adolf Szakrendelő laborvezetője lett az idei Dr. Bálint Béla-díj egyik tulajdonosa. A díjjal az egyészségügy területén kimagasló tevékenységet végző szakembereket jutalmazzák. A kevésbé ismert laboratóriumi munkát ismerhetjük meg Dr. Bukovszky Tünde által.

Milyen út vezetett ahhoz, hogy laboratóriumi főorvos legyen?

A véletlenek sorozata által lettem laboros. Vidéken születtem, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát. Miután a férjem Budapesten kapott állást, ezért a fővárosba költöztünk. A férjem kötetlen munkaidőben dolgozott, ezért a lányunk születése után fontossá vált számomra a kiszámíthatóság és a biztonság. Ennek jegyében kerestem állást. Állandó időbeosztású munkát kerestem a lakóhelyünkhöz közel. Véletlenül kerültem a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházba, ahol elfogadtam a felkínált laboros állást. Korábban nem szerepelt a terveim között, hogy laborban fogok dolgozni, de a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban egy olyan közegbe kerültem, ami magával ragadott. A mentorom, Dobos Andrea főorvosnő mutatta meg a laborszakma szépségét. Fejlesztettem magam ezen a területen, szakvizsgát tettem, és laboros maradtam. 2015-ig a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban dolgoztam egy 7 éves  kitérővel, amikor  a XVIII. kerületi szakrendelő laborjában dolgoztam szakorvosként. 2015-ben pályáztam meg a Margit Kórház laborvezetői állását. Ezt követően nyílt lehetőségem arra, hogy a budafoki szakrendelő laborvezetője lehessek.

Kerületi lakos?

Nem vagyok kerületi lakos, elég messziről járok ide nap mint nap, a XVIII. kerületből.  

Mennyi időt vesz el az utazás?

Általában tömegközlekedek, ami 1- 1,5 óra utazást jelent oda és vissza.

Hogy érzi magát a kerületben?

Nagyon jól érzem magam a szakrendelőben, ahol egy együttműködő, befogadó csapatba kerültem. A kollégák közül volt, akiket már korábbról ismertem. A vezetőséggel nagyon sikeresnek mondható az együttműködésünk. A közös célokat úgy érjük el, hogy az mindenkinek a lehető legjobb legyen.

Milyen feladatokat végeznek nap mint nap a laboratóriumban?

Reggel végezzük a vérvételeket a felnőttek számára, utána a mintákat feldolgozzuk. Kémiai, immunkémiai vizsgálatokat, vérkép-, vizelet- és székletvizsgálatokat végzünk. Az eredményeket értékeljük és a leleteket továbbküldjük az EESZT-be. Napi kapcsolatot tartok a háziorvosokkal, ha gond van, felhívom őket egyeztetés céljából, illetve további vizsgálatokat indikálok. Ez egy napi szintű kapcsolattartást tesz szükségessé, hogy minden beteget a legjobban tudjunk ellátni. A háziorvosokkal kölcsönösen tudjuk segíteni egymás munkáját.

A COVID mennyire nehezítette meg az önök munkáját?

Azért volt komplikáltabb, mert a betegek teljesen más típusú tünetekkel, panaszokkal érkeztek hozzánk, más jellegű vizsgálatok voltak előtérben, mint korábban. Kevesebben láttuk el a feladatainkat, hiszen a nyugdíjas kollégáink nem dolgozhattak. A szokásos laboratóriumi munka mellett részt vettünk az oltópontok munkájában is.  A kapcsolattartás is nehezebb volt a háziorvosokkal.

A Káldor Adolf Szakrendelő szakmailag mennyire jól felszerelt?

Ez egy megfelelően felszerelt 1-es alapszintű labor, sőt, annál kicsit többet is tud. Modern, új automatizált eszközökkel van ellátva.

Milyen céljai vannak a következő évekre?

Fontos lenne fejleszteni a munkánknak azt a részét, hogy sokkal célzottabb legyen a vizsgálatkérés és hatékonyabb legyen a felhasználás, ezért törekszünk arra, hogy a háziorvosokkal és a beküldő orvosokkal folyamatosan kommunikáljunk. Természetesen mint mindenhol, itt is vannak finanszírozási korlátok. Az lenne a fő cél, hogy a lehetőségeket a leghatékonyabban tudjuk kihasználni.

Mennyire lepte meg önt a díj?

Őszintén nagyon meglepődtem, egyáltalán nem számítottam rá, de nagyon örültem, hogy az intézet vezetése az önkormányzattal együtt pozitívan értékelte a munkámat. Általában a laborosok a háttérbe szorulnak, talán azért, mert nem látványos a munkánk. Magunk között ezt úgy szoktuk mondani, hogy a klinikus orvosok minket kevésbé értékelnek, ugyanakkor nem tudnak élni nélkülünk. Ezért van az, hogy nem vagyunk hozzászokva, hogy díjazzák a munkánkat. Ugyan én kaptam a díjat, de mindenképp ki kell emelnem, hogy ez egy csapatnak a teljesítménye. Hiába lennék a világ legjobb laborszakorvosa, ha nem állna olyan csapat mögöttem, mint amilyennel dolgozom, hiszen egyébként nem tudnánk ilyen szakszerűen kiszolgálni a betegeket. Ez a díj a kollégáim munkájának az együttes elismerése is!

Olvasta már?