Az önkormányzat nem adhat valóságtól elrugaszkodott árat egy ingatlanért, ahogy az értékesítésnél is a felelős gazda szemléletével kell tekintsen az üzletre – erről beszélgettünk Németh Zoltán alpolgármesterrel Budafok-Tétény ingatlan- és vagyongazdálkodásáról.
Mennyire tipikus eset a Leányka utcai lakások tervezett eladása? Ebben vitájuk van a baloldali ellenzékkel.
Azt tisztázzuk le először, hogy az önkormányzatnak van lakáskoncepciója, meghatározott szempontokkal, célokkal, amelyek alapján gazdálkodik a lakásokkal. Ez csak részben lehet vagyongazdálkodási kérdés, a legfontosabb az emberi szempont. Hiszen például a Leányka utca esetében figyelembe kell venni, hogy lakott ingatlanokról van szó. Ilyen esetben, ha felmerül az eladás, azt fel kell ajánlani a bérlőnek. Mi felelősnek érezzük magunkat a lakókért, miközben jó gazda módjára szeretnénk gazdálkodni Budafok-Tétény vagyonával. Nem akarunk csak azért kiköltöztetni embereket, hogy nagyobb legyen a profit. Nekünk ez nem fér bele.
Mert ez történne?
Ha jól értem, ez volt az ellenzéki képviselők javaslata. Ráadásul úgy, hogy át sem nézték az elkészült értékbecsléséket, noha erre meglett volna a lehetőségük. Nézze, a baloldali ellenzéki képviselőkkel szemben, a mi számunkra elsődlegesek az emberi szempontok, jelen esetben a lakókkal való bánásmód, és csak azt követheti az összes többi. Ugyanis ahhoz, hogy egy liciten drágábban tudjunk eladni egy lakott ingatlant, először ki kell üríteni azt.
Akkor milyen szempontok alapján adnak el vagyontárgyakat?
Példát mondok az elvi fejtegetések helyett. Az önkormányzat 6 telket értékesített a Bíbic utcában. Mindegyiket külön-külön, egyenként árverezve. Megelőzőleg, ahogy az lenni szokott, értékbecslés készült, majd ez alapján döntött a Pénzügyi és Áláthatósági Bizottság az értékesítésről és egyidejűleg a kikiáltási árakról is. Ilyen esetekben természetesen kikiáltási árat hirdetünk meg, amire lehet licitálni. A licit után alakul ki a végleges eladási ár, ami a licitálás következtében magasabb lesz a kikiáltási árnál. Így növelve az önkormányzat bevételét. Sajnos az ellenzék ezt a két számot, szándékosan vagy hozzánemértés okán, sokszor keveri. Azt is fontos itt megjegyeznem, hogy ezekről a licitekről bárki értesülhet, hiszen az ingatlan.com-on is meghirdetjük. A jelentős érdeklődés a kialakult vételi árakból is látható. Tehát az említett konkrét esetben a 6 telekre összesen 224 millió volt a kikiáltási ár, és végül 391 millió lett a vételár. Ez azt jelenti, hogy 50,5 és 81 millió között adtuk el ezeket a telkeket, átláthatóan és jó áron.
Kik vették meg ezeket a telkeket?
A licitálók között volt magánember és vállalkozó is. Az árverések nyertese az utóbbiak közül került ki. Valószínűleg lakóházat építenek majd rá.
Arra törekszünk, hogy tisztességes és a lehető legszélesebb versenyben találjanak gazdára az értékesítendő ingatlanok. Hiszen így tudjuk elérni a lehető legjobb feltételeket, a legkedvezőbb árat és költségvetési bevételt. Az önkormányzat szempontjából az üres ingatlanok értékesítésekor ez a fontos. Minden kerületi polgár érdeke, hogy így legyen, és ez is a kötelességünk, hiszen közvagyonról van szó. Tegyük hozzá, legalább ilyen lényeges, hogy ezt követően az építésre, favédelemre vonatkozó szabályokat be kell tartania vevőknek. Ennek kikényszerítésére is mindig megteszünk mindent szükséges lépést.
Árverést szeretnének a Leányka utcánál is az ellenzékiek, ott miért nem lehet az előbb említett szempontot maradéktalanul érvényesíteni?
Fussunk neki akkor még egyszer. Ha jól értem a kialakult vitát, ellenzéki képviselők kevesellték az árat és az így befolyó bevételt. Ismétlem: vitatták azokat az értékbecsléseket, amelyeket meg sem néztek. A lakók által történő vásárlás helyett árverést szerettek volna. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az értékesítés előtt megtörténik a lakás kiürítése, és az üres lakást bocsátja árverésre az önkormányzat. Van ellenzéki képviselő, aki most tévedésből, vagy szándékosan valótlanul azt állítja, hogy a lakáskoncepció minden esetre előírja a nyilvános versenyeztetést. De ez nem igaz, mert ez a kitétel csak az üres lakásokra vonatkozik. Hozzáteszem, olyan eset is előfordult a közelmúltban, hogy egyetlen jelentkező sem volt egy üres lakásra, amelyet árverésen kínáltunk megvételre. Miről beszélünk akkor? Ne feledje, itt emberek sorsáról van szó, nem volna szerencsés kizárólag rideg üzleti szempontok alapján dönteni.
Az üres telkek vagy az üres lakások esete egészen más dolog. Ezeket árverésen értékesítjük, és a bevétel az elsődleges szempont. Amikor viszont a lakott bérlakásokról van szó, ott az emberi szempontot helyezzük előtérbe, összhangban az erről szóló jogszabályokkal. Sajnálom, hogy ebben mást gondolnak a baloldali ellenzéki képviselők. Velük ellentétben mi nem szeretnénk lakókat kiköltöztetni csak azért, hogy pár millióval nagyobb legyen a profit.
Mi az elv akkor, ha vásárol az önkormányzat?
Olykor az idő segít és persze az értékbecslő ad támpontot. Igen, vannak olyanok, akik, ha megtudják, hogy az önkormányzat vásárolna, eszement magas árat határoznak meg. De mi nyilván nem adhatunk akármennyit ezekért. Itt is mondok példát. A Magdolna utcai buszmegálló mögötti területen jónéhány éve egy parkot alakított ki önkormányzatunk. Korábban magánterület volt, oda nem illő fabódéval. Sokáig irreális árat kértek érte, de mi kivártunk. Aztán lassan eljött az idő, mire elfogadható árról tudtunk egyezkedni és megvásárolni a területet. Ez is része a felelős gazdálkodásnak.